 | |
Az informatika hazai tudásközpontja | |
A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási
Kutatóintézetét 1964-ben alapították, jelenlegi formájában két intézet
összevonásával 1973-ban jött létre. 1998-ban, az akadémiai konszolidáció
keretében, egyesült az MTA SZTAKI a KFKI MSZKI-val, és így ma az ország
egyetlen informatikai kutatóintézete. A múltban az intézet fontos szerepet
játszott a számítógépes technikák hazai elterjesztésében, speciális hardvereszközök
kifejlesztésében és egyedi irányítási rendszerek megvalósításában.
Jelentős eredmények születtek többek között a gépipar, a NYÁK-gyártás és
-ellenőrzés, az ipari folyamat-irányító rendszerek területén. 1987-től az Intézet
meghatározó szerepet játszott a mai NIIF számítógépes hálózat létrehozásában,
egyes hálózati eszközök kifejlesztésében.
 |
| A Paksi Atomerőmű Rt. blokkszámítógép programozása és tesztelése |
Az intézet 1987-88-ban helyesen mérte fel azt, hogy az embargó fellazulása és a
megfelelő technológiai háttér hiánya, illetve rendkívüli költségei miatt a
kissorozatú hardverfejlesztés és -gyártás gazdaságosan nem folytatható, ezért ezt a
tevékenységét felszámolta. Radikális, komoly racionalizálással párosuló belső
átszervezés eredményeképpen az intézet 800 főt elérő létszáma még 1990 előtt 350
főre csökkent. Ez az átszervezés meghatározó jelentőségű volt a 90-es évek
elejének nehéz váltási periódusában, mivel eredményképpen az intézetnek nem
voltak fölösleges készletei, de adóssága, gazdaságtalan tevékenysége sem.
 |
| Országos gyűjtőkörű szakkönyvtár |
Az MTA SZTAKI ma kizárólag hozzáadott szellemi értéket hoz létre, nem gyárt és nem kereskedik.
Független abban a tekintetben, hogy együttműködik több nagy informatikai céggel, de egyikkel sem
kizárólagosan.
A jelenlegi létszám 300 fő körüli, ebből 200 fő felsőfokú végzettségű kutató és
fejlesztő, a tudományos minősítéssel rendelkezők száma 70 felett van, ezen belül
6 akadémikus és 16 akadémiai doktor. A kutatók mintegy fele 35 évnél fiatalabb.
Az Intézet tevékenységének fő jellemzője az informatikai, irányítás-technikai,
alkalmazott matematikai alap- és alkalmazott kutatás széleskörű művelése és az itt
megszerzett speciális ismeretek hasznosítása kutatás-fejlesztés, rendszertervezés
és rendszerintegrálás, tanácsadás, szoftverfejlesztés területén.
A tevékenységi filozófia azon alapszik, hogy a csak alapkutatásra szakosodott,
azt magas színvonalon végző alapkutató részlegek biztosítják:
- az intézet hazai és nemzetközi "goodwill-jét" egyes kiemelt területeken,
- olyan hasznosítható eredményeket és problémamegoldó környezetet, amely az
Intézetnek versenyelőnyt biztosít az egyes termékekre, alkalmazási területekre
szakosodott cégekkel szemben a rendszertervezés, szaktanácsadás területén,
- az egyetemi oktatáson keresztül tehetséges fiatalok bevonását a kutató és
alkalmazási feladatokba;
- ezzel szemben az alkalmazási-vállalkozási tevékenység nyeresége szolgál
alapul a kutatáshoz és szaktanácsadáshoz szükséges infrastruktúra beszerzéséhez
és többletjövedelmet biztosít a kutatók számára (is) az alapkutatásra biztosított
költségvetési támogatáson felül.
A fenti tevékenységi filozófia hosszú évek óta alapvetően bevált és a nemzetközi
tapasztalatok alapján is okkal véljük, hogy a jövőben is beválik.
 |
| Számítógépes oktatóterem |
Az Intézet alkalmazási tevékenysége a nagy és bonyolult rendszerekre koncentrálódik,
ahol a sokoldalú ismeret, a nagyobb teamek megszervezésének
lehetősége, az Intézet infrastruktúrája és anyagi súlya (stabilitása, felelősség-vállalása)
érvényesülhet. Az informatikai feladatok megoldása előtt részletesen
megismerkedünk a "technológiával", mivel a siker kulcsa az, hogy az adott
folyamatok - legyen szó ipari vagy ügyviteli rendszerről - szükségleteihez és lehetőségéhez
válasszunk informatikai rendszert, és ne fordítva. Az informatika nem
öncél: feladata a szervezet alaptevékenységének kiszolgálása, támogatása.
Néhány olyan fontosabb témakör, ahol az alkalmazás jelentős elméleti
eredményekhez kötődik:
- mesterséges intelligencia módszerek alkalmazása orvosi diagnosztikában,
pénzügyi-közgazdasági területen, technológiai folyamatirányításban,
 |
| Számítógépközpont |
- a CNN analogikai számítógép és CNN algoritmusok alkalmazása különösen
nagysebességű képdetektálás területén, például orvosi területen mammogrammok,
echo-kardiogrammok kiértékelésére, kromoszóma-analízisre, illetve nyomtatott
áramköri lapok tervezésére és ellenőrzésére, a mozgó képek kódolásában és a
kriptográfiában,
- irányításelméleti alapkutatási eredmények alkalmazása nagymegbízhatóságú és
robusztus irányítás, ipari folyamatok on-line diagnosztikája, digitális irányítási
rendszerek verifikálása terén, a járműtechnológiában,
- matematikai statisztikai alkalmazások, kód- és kódoláselmélet,
- operációkutatási eredmények alkalmazása a döntéstámogatás és a környezetvédelem
terén,
- kommunikációtechnológia, így az NIIF program hálózati szolgáltatásainak
fejlesztése, könyvtárautomatizálás, WWW alapú szoftvertechnológia kutatások és
kísérleti fejlesztések, multimédia technológiai fejlesztések,
- szuperszámítógépek és hálózatba-kapcsolásuk.
Perspektivikus feladat a minőségbiztosítási technikák adaptalása és alkalmazása
a szoftverfejlesztés és alkalmazói szoftverrendszerek területén.
Az Intézet fontos szerepet játszik az egyetemi és posztgraduális oktatásban is.
Ezt többek között öt közös tanszék, több Ph.D. programban történő részvétel, 40-50
doktorandusz témavezetése és alkalmazása jelzi. Az Intézet nagy számban tud
munkahelyet biztosítani tehetséges fiataloknak, akik szakmailag érdekes
feladatokon kívánnak dolgozni jó munkahelyi légkörben, kiváló infrastruktúra,
könyvtár (de az informatikai ipartól elmaradó jövedelem) mellett.
 |
| Az NIIF hálózat csatolóegysége |
Széleskörűek a nemzetközi kapcsolatok a korszerű KF-témákban. Már a múltban
is jól szerepeltünk a különböző EU kutatási programokban, és a jó szereplés
folytatódott az V keretprogramban is. A 2000. évben elnyertük a "Centre of
Excellence" címet az V keretprogramban meghirdetett pályázaton, amely 3 évre
600.000 ECU támogatást is jelent az EU kutatóintézetekkel történő együttműködés
fejlesztésére. Közös projektek futnak vezető amerikai egyetemekkel, mint az MIT
vagy a Berkeley Egyetem. Több kutatásunkat támogatja az NSF, az US Navy, az
US Army Office.
Tagja vagyunk az ERCIM (European Research Consortium on Informatics and
Mathematics) szervezetnek, melynek tagjai az EU országainak nemzeti
informatikai kutatóközpontjai (országonként egy-egy, reprezentatív résztvevő).
Különösen nagy jelentőségűek a nemzetközi számítógépes kommunikáció
legmodernebb technikáihoz kapcsolódó multilaterális, hosszú távú projektek.
Megszületése óta a SZTAKI menedzseli az ország legnagyobb számítógépes
hálózatát, az NIIF-et, amelyhez a hazai kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények,
könyvtárak, múzeumok csatlakoznak. Az európai kutatói hálózatokat
menedzselő DANTE szervezettel kötött szerződés keretében veszünk részt a
Közép-kelet-európai régió nagysebességű hálózatának fejlesztésében.
 |
| Laboratórium |
Az utóbbi
években a hazai NIIF hálózat kapacitása is nagyságrendekkel növekedett. Új
terület a klaszter-szuperszámítógép és a szuperszámítógépek világhálózata, a
GRID. Részt veszünk a CERN által kezdeményezett, magfizikai mérések
hihetetlen mennyiségű adatának feldolgozására szolgáló, a következő években
kiépítendő európai szuperszámítógép-hálózat kifejlesztésében is.
A SZTAKI tudományos eredményeit évente 300-nál több publikáció, hivatkozások
százai, tucatnyi megvédett disszertáció, rangos tudományos rendezvények,
kiemelkedő nemzetközi kapcsolatok fémjelzik. A tudományos sikerek
mellett milliárd forint feletti saját vagyonával és kétmilliárd forinthoz közeledő
éves nettó árbevételével az MTA SZTAKI gazdaságilag stabil, megbízható partner
a nagy informatikai fejlesztési projektekben.
 |
| Munkaszoba |
Régebbi ismertető
| | |
