| | | | | | | |
| | | |
| | |
| | | | | | |
| | | |
| | |
| | | | | |
| | |
| | |
| |
| |
| | |
| | | | |
| | | | |
| |
| |
Intézeti őseink arcképcsarnoka
Intézetünk, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete,
(SZTAKI ) 1973-ban jött létre az MTA Számítástechnikai Központ (SzK) és az
MTA Automatizálási Kutató Intézet (AKI) egyesüléséből.
Létrejöttünkben,
fejlődésünkben legkiemelkedőbb, meghatározó szerepet játszó, már nem élő,
hét nagyhatású kutató - Benedikt Ottó, Csáki Frigyes, Frey Tamás, Hatvany
József, Rácz István, Tarján Rezső, Uzsoky Miklós - portréját mutatjuk be
röviden. Ők azok, akik a számítástechnika és automatizálás hazai úttörői
közé tartoznak és pályájuk összekapcsolódott a két elődintézménnyel, majd
néhányuké folytatódott az egyesített intézetben is.
A hét tudósról Vígh
Tamás szobrászművész készített féldomborműveket 1997-ben. Az intézet Kende
utcai alagsori tanácstermének falát díszitő művek fényképét láthatják az
egyes kutatókat bemutató rövid írások előtt.
Büszkék vagyunk rá, hogy ezek a nagy egyéniségek nálunk alkottak.
Emlékezzenek rájuk, ismerkedjenek meg velük!
| | |
| |
Benedikt Ottó (1897-1975) | |
Az MTA
Automatizálási Kutató Intézet (AKI) egyik alapítója és első igazgatója.
A XX. század első felének történései alakították életútját. 1919-ben
emigrációba kényszerült, a Bécsi Műszaki Egyetemen szerzett mérnöki
diplomát. 1932-ben a szovjet kormány meghívta műszaki tanácsadónak és
egyetemi tanárnak. Jelentős eredményeket ért el a különleges villamos gépek
fejlesztése területén. Egyik legjelentősebb eredménye az autodinnek
elnevezett szabályozott villamosgép volt, amely egy gépben valósította meg
az akkor háromgépes feladatokat és így a villamos hajtások különösen fontos
elemévé vált; a találmánynak széles nemzetközi sikere volt. Benedikt mérnöki
nagyságát bizonyítja, hogy amikor a forgógépes hajtásokat a félvezetős
szabályozások felváltották, képes volt a témát feladni és az intézet új
témáit támogatni. Kitűnő munkái születtek az erősen telített mágneses terek
számításában is.
Életművéért 1958-ban Kossuth-díjat kapott.
Hazatérése (1955) után a Budapesti Műszaki Egyetem villamos gépek
professzora lett és önálló, tanszéki kutatócsoportot hozott létre. Ebből
1960-ban akadémiai keretben alakult meg az Automatizálási Kutatócsoport,
majd 1964-ben az Automatizálási Kutató Intézet. Jó érzékkel választotta meg
munkatársait, ennek eredményeként az új intézetben szakmailag értékes fiatal
kollektíva jött össze. Aktív vezetői pályája után is részt vett az Intézet
életében és a tudományos közéletben. Egyik kezdeményezője volt az Országos
Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) létrehozásának, amelynek elnökségében
nyugalomba vonulásáig dolgozott.
| | |
| |
Csáki Frigyes (1921-1977) | |
A magyarországi
automatizálási elmélet első és hatásában máig élő mestere. Az MTA
Automatizálási Kutató Intézet (AKI) egyik alapítója és tudományos
igazgatóhelyettese, az MTA alelnöke (1976). 1973-ban tüntették ki Állami
Díjjal az automatizálás tudományág elméleti műveléséért, " A korszerű
szabályozáselmélet, a nemlineáris adaptív rendszerek" című munkájáért. Az
elektrotechnika, a vezérléstechnika és a szabályozástechnika körébe vágó
dolgozatai nemzetközi rangúak. Sok tekintélyes tisztség mellett elnöke volt
a Pugwash Magyar Nemzeti Bizottságának is.
Egyaránt kiemelkedő szerepe volt a korszerű magyar felsőoktatás
vezetésében és az automatizálás, folyamatirányítás, irányításelmélet
tudományának fejlődésében. Számos könyvet írt, amelyek egy részét németre és
angolra is lefordították. Ezek a könyvek hosszú ideig alapművekként
szolgálták az oktatást és a kutatást, több, ez időben még csak nyomokban
jelentkező új tudományos irányzatot úttörőként ismert fel. A BME rektoraként
a villamosmérnök-képzés egyik korszerűsítője lett. Személyes jó kapcsolatai
az Intézet munkatársaival megmaradtak, és egyetemi vezetőként is
messzemenően támogatta az Intézet és a BME együttműködését a tudományos
kutatás területén.
| | |
| |
Frey Tamás (1927-1977) | |
A matematikai tudomány
doktora, az MTA Számítástechnikai Központ (SZK) igazgatója, az MTA
Automatizálási Kutató Intézet (AKI) tudományos osztályvezetője. Fontosabb
eredményeit az approximáció-elméletben, a differenciálegyenletek körében, a
numerikus analízisben és az automatizálás algebrájában érte el. Az
alkalmazott matematika területén jelentősen hozzájárult a biológia és az
orvostudomány körében alkalmazható matematikai módszerek kidolgozásához
különösen az orvosi diagnosztika területén. Tökéletesítette a szívvel
kapcsolatos elektromos jelenségek számítógépes feldolgozását.
Elismert, nagy tudású matematikusként került az MTA Kibernetikai
Kutatócsoport (KKCS) munkatársai közé, és az intézetté válás után (1963) nem
sokkal az SZK igazgatója lett. Irányítása alatt nőtt meg a tematikában a
számítástechnika matematikai alkalmazásainak súlya. Szakmai tudása,
igényessége, emberi tekintélye az egész SZK hírnevének jó szolgálatot tett.
1968-ban a BME-n tanszékvezető egyetemi tanár lett. A számítástechnika
matematikai elméletének oktatásában volt kiemelkedő szerepe. Az AKI-ban
tudományos tanácsadói feladatot vállalt és az irányítástechnika elméleti
kérdései osztályvezetője lett. Erős matematikus gárdát gyűjtött össze,
közöttük sok, később szép pályát befutott fiatalt nevelt.
| | |
| |
Hatvany József (1926-1987) | |
Az Intézet
tudományos főosztályvezetője. 1978-ban kapott Állami Díjat "a
számjegyvezérlésű hazai szerszámgépek fejlesztésében és gyártásában elért
eredményeiért".
A számítógéppel segített tervezés és gyártás legjelentősebb hazai
úttörője és rendkívüli nemzetközi hatású szakértője volt. A II. világháború
előtt és alatt a legjobb angol college-ban, majd a Cambridge-i egyetemen
tanult fizikát és a Trinity College tagja volt. Hatalmas humán tudományos
ismeretbeli és gondolkodási hátteret gyűjtött. 1947-ben tért vissza
Magyarországra, különleges képességeit ezután sokfajta módon kamatoztatták.
Mind a Rákosi korszakban, mind 1956 után üldöztetést szenvedett,
bebörtönözték, majd nehézségei voltak az elhelyezkedésben. 1964-től
dolgozott intézetünkben és ez pályájának legtermékenyebb időszakává vált.
Rendkívül széles szakmai ismeretei és nemzetközi kapcsolatai révén a
legtöbbet ígérő új irányzatok felismerője volt és ezeket sikerrel vezette be
az intézetben. Európában is egyedülállóan korán fejlesztett számítógépes
grafikus eszközöket és három dimenzióban működő szerszámgépvezérlésű
rendszereket, valós kísérleti üzemekben létrehozta a számítógépes termelés
valamennyi fázisának teljes integrálását. Mai napig működő iskolát teremtett
fiatal tehetségek nevelésével, ösztöndíjakhoz, külföldi tanulmányokhoz való
juttatásával, ami abban az időszakban még kivételes lehetőségeket nyújtott a
szakmai fejlődésre.
| | |
| |
Rácz István (1922-1991) | |
A szabályozott villamos
hajtások európai tekintélyű alkotó szelleme, a műszaki tudományok doktora,
az Intézet tudományos osztályvezetője. 1975-ben "a tirisztorokkal
szabályozott aszinkron motorok elmélete terén és gyakorlati megvalósítása
érdekében kifejtett munkásságáért" kapott Állami Díjat.
Rendkívül tehetséges mérnök volt, akinek kimagasló elméleti tudása erős
gyakorlatimérnöki invencióval is párosult. Szakterületén, a villamos gépek
dinamikus tulajdonságainak vizsgálatában nemzetközi szinten is élenjáró
eredményeket ért el, könyvei ma is a téma alapműveinek számítanak, többek
között a Kovács K. Pállal 1954-ben írt "Villamosgépek tranziens folyamatai"
című könyvét számos nyelvre lefordították és mindmáig használják. A
váltakozóáramú villamosgépek "vektoros" elméletének alapjait ők dolgozták ki
munkatársaikkal. Rácz István több munkájával is megelőzte a korát. Például a
tirisztorok alkalmazását évekkel azok feltalálása előtt bemutatta:
mágneskapcsolókkal szimulálva az akkor még nem létező erősáramú
félvezetőket, indukciós motorok léptető üzemére. Később a villamos hajtások
automatizálásával és ezekhez kapcsolódva a korszerű teljesítményelektronikai
elemek alkalmazásával foglalkozott hasonlóan magas színvonalon. Különleges
matematikai tudásával tudományos munkájában a számítástechnikát
megjelenésétől kezdve aktívan használta, módszereit saját területén
továbbfejlesztette.
Korán bekapcsolódott a BME-n folyó automatizálási kutatásokba, később
főállású egyetemi tanári munkája mellett az AKI, majd a SZTAKI
osztályvezetője volt (1964-1977). Tudományos irányításával a SZTAKI a
teljesítményelektronika területén nemzetközileg is kiemelkedő iskolává vált.
Többek között a szabályozott áramirányítós hajtások vektoros elméletét
dolgozta ki munkatársaival. Kimagasló tudományos munkájával, nemzetközi
tekintélyével jelentős mértékben hozzájárult az Intézet elismeréséhez.
| | |
| |
Tarján Rezső (1908-1978) | |
Matematikus, fizikus,
tanulmányait Bécsben végezte. 1945 után az újjáéledő magyar elektronikus
ipar egyik fontos vezetője volt. A Rákosi rendszerben hamis vádakkal
bebörtönözték, szabadulása után egyik hazai úttörőjévé vált az akkor még az
egész világon csak kibontakozó számítástechnikának. Ő lett az MTA
Kibernetikai Kutató Csoportnak, az intézet egyik elődjének első szakmai
vezetője, és így kimagasló szerepe volt az első magyar számítógép, az M3
hazai adaptációjában, létrehozásában és a különböző tudomány-területeken az
alkalmazás elindításában. Körülötte tehetséges fiatalokból olyan iskola
alakult, amelyik később a magyar számítástechnika vezető szakembereinek
eredetévé vált. 1960 után, korábbi megpróbáltatásai nyomait viselve és az
akkori kicsinyes harcok küzdelmeitől megfáradva visszavonult és az OMFB
szakértője lett haláláig. Alapítója és első elnöke volt a Neumann János
Számítógéptudományi Társaságnak. /Ezt még ellenőrizni kell Aranyos Gabinál,
lehet, hogy Kádár Iván volt az első elnök./
| | |
| |
Uzsoky Miklós (1925-1995) | |
A magyar elektronikai
kutatás és fejlesztés egész történetének egyik legzseniálisabb alakja. Az
ország szellemi zártságának idején több olyan újdonságot alkotott, amelyek a
maguk korában az Egyesült Államokban ezzel egyidőben alakultak. Ilyenek
voltak a hátrafelé haladó hullámok, a digitális technika különleges szűrői
és sok más olyan eredmény, amik részben a kor viszonyai miatt, részben az
általános fejlődés következtében már csak történetekben élnek tovább. Uzsoky
alkotta meg az első magyar fejlesztésű televíziós adót és szellemi
irányításával jött létre az a mikrohullámú távközlési rendszer, amely hosszú
időn keresztül a magyar ipar egyik legnagyobb exportcikke volt.
Intézetünkben úttörője volt a számítógéppel segített elektronikus
tervezésnek, ellenőrzésnek és gyártásnak. Az általa fejlesztett
berendezéseket az intézet hosszú ideig exportálta. A maga idejében úttörő,
korszerű modemeket fejlesztett, olyanokat, amiknek beszerzése Magyarország
számára lehetetlen volt. Ezek voltak a magyarországi számítógépes hálózat
első kulcstermékei. Matematikai, fizikai és mérnöki gyakorlati ismeretei,
alkotó fantáziája páratlan volt. 1973-ban tüntették ki Állami Díjjal az
elektronikai iparban számítógéppel folyó tervezés és fejlesztési technológia
kidolgozásáért.
| | |
| | | | | | | |
| | | | | | | |
| | | | |
| |