Az új szellem: GRID

A szakemberek régóta gondolkoznak azon, hogy üzletileg milyen következménye lenne annak, ha megpróbálnák a számítástechnikai eszközöket hatékonyabban felhasználni. Ha egy titkárnő csak irodai alkalmazásokat használ, hogyan lehetne elérni azt, hogy számítógépének kihasználatlanul maradt kapacitását más feladatokra lehessen használni anélkül, hogy az ő munkáját bárki hátráltatná? Ha egy munkahelyen valaki egy nagyobb gépigényű feladatot hajt végre, miért ne lehetne gyorsítani a munkáját úgy, hogy egyes feladatokat nem az ő gépe végez el, hanem másvalakié, akinek vannak "szabad kapacitásai" ? Ha ezt az elvet még megtoldjuk azzal, hogy a gépek kapacitása tervezhető legyen, hamar rájöhetünk, hogy egy új hálózati koncepciót kaptunk, amelyben az egyes eszközök kihasználtsága jobb, így könnyen meglehet, hogy hosszú távon csökkenteni lehet az informatikai beruházások összegeit.

A fentebb említett elveken működő rendszer a GRID, melynek fejlesztésében élen járnak az IBM mérnökei. Ez egy új hálózati koncepció, ahol már nemcsak az információk megosztása a cél, hanem az információk feldolgozását osztják meg összehangolt, átlátható és biztonságos módon. Lehetőség van arra is, hogy földrajzilag szétszórt helyeken található információtechnológiai eszközöket – gépet, szoftvert használjanak. Ez a megközelítés akár forradalmasíthatja az egész informatikát, új távlatokat nyithat meg az információ elérésének és feldolgozásának módjában. Természetesen nem a GRID az egyetlen ilyen elven működő rendszer. Az Intel például több olyan projektet is működtet, amelyhez az interneten szörfölők csatlakoznak, a rendszer pedig ezeket a gépeket használja egy adott feladathoz tartozó számítások elvégzésére. Amiben azonban a GRID újszerű: teljesen platformfüggetlen. Vagyis a feladatok megosztása akkor is lehetséges, ha egy hálózatban egyszerre használnak Windowst, Linuxot vagy bármilyen más rendszert. Ha a fejlesztők terve valóra válik, akkor a GRID-elvű rendszereket értékesíteni tudják az üzleti élet szereplőinek is, mivel a rendszerrel a vállalatok további feldolgozási kapacitásra tehetnek szert, miközben csökken a "birtoklási összköltség".

A GRID valódi globális hálózata még nem létezik, de részrendszerek már működnek. A technológia európai fejlesztőközpontja a franciaországi Montpellier-ben működik. Magyarországon is több olyan kutatás folyik, amelyik a GRID-rendszerek kialakításából veszi ki a részét. A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) a GRID-kutatásokban élenjáró szerepet játszik. A DataGRID-projektben azt a rendszert alakítják ki, hogy miként lehet figyelni az egyes alkotóelemek és az egész rendszer teljesítményét, valamint hogy ezt miként lehet minél egyszerűbben ábrázolni. Egy, a múlt hónapban lezajlott nemzetközi konferencián a SZTAKI és az Országos Meteorológiai Szolgálat közösen mutatta be az első magyar GRID-rendszert, amely az ultrarövid távú időjárás-előrejelzésben játszik fontos szerepet