NOVOFER Alapítvány

GÁBOR DÉNES-DÍJ 2002

felterjesztési felhívás

A NOVOFER Alapítvány Kuratóriuma kéri a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, oktatással foglalkozó intézmények, a kamarák, a műszaki és természettudományi egyesületek, az érdekvédelmi szervezetek vezetőit, ill. tisztségviselőit és a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetett szakembereket, hogy az évente átadásra kerülő belföldi GÁBOR DÉNES DÍJ-ra terjesszék fel azokat az általuk szakmailag ismert, kreatív, innovatív szellemű szakembereket, akik:

• kiemelkedő műszaki-szellemi tevékenységet folytatnak,
• jelentős szellemi alkotást hoztak létre,
• személyes közreműködésükkel hathatósan segítik az innovatív munkát,
• a környezet védelme területén kimagasló eredményt értek el,
• példamutató munkájukkal környezetükben élesztik a kreatív kedvet, alkotó szelle-met,
• a vezetésük alatt álló szervezetnél meghatározó szerepet vállaltak az eredményesen végezhető alkotó munka infrastrukturális feltételeinek megteremtésében.

A felterjesztésnek tartalmaznia kell:

• adatlapot, az alábbi adatokkal:
  • a jelölt neve (asszonyoknál leánykori nevet is),
    • születési hely, év, hó, nap
    • pontos lakcím (irányító számmal) és telefon
    • munkahely neve, címe, telefonszáma, munkahelyi beosztás
  • a felterjesztő (jelölő) személy és szervezet neve, a szervezet címe,
    • a felterjesztő beosztása, telefonszáma,
    • az ügyintéző neve, címe, telefonszáma
  • az ajánló szakemberek neve, munkahelye, beosztása, levelezési címe, telefonja
• a jelölt szakmai képzettségének és munkásságának rövid ismertetését,
• a felterjesztés (jelölés) indokát a felterjesztő aláírásával, (legfeljebb 3 db A4-es gépelt oldal terjedelemben) amelynek alapján a szakembert díjazásra javasolják. Ehhez mellékelhető az indoklásban hivatkozott alkotás/ok/ ill. szakmai eredmények leírása (a jelentős újítások, találmányok, hazai és nemzetközi kutatási-fejlesztési projektek vagy nemzetközileg is elismert tanulmányok, a jelentősebb szakmai tudományos cikkek jegyzéke)
• két, a jelölt szakmájában országosan elismert, tekintélyes szakembernek a jelölt kitün-tetését támogató ajánló levelét.

A kitöltött adatlapot, a szakmai életrajzot, az indoklást, az ajánló leveleket és az esetleges mellékleteket tartalmazó felterjesztéseket összefűzve, a NOVOFER Alapítvány címére (1112 Budapest, Hegyalja út 86.) kérjük megküldeni 1 eredeti és 2 másolati példányban. A felterjesztéshez csatolni kell a felterjesztő személy részére megcímzett és felbélyegzett 2 db. kisméretű válaszborítékot is.

Az adatlap innen vagy a www.novofer.hu oldalról tölthető le, vagy kérésre faxon továbbítjuk!

Beküldési vagy postára adási határidő 2002. október 10.

Eredményhirdetés és díjátadás: 2002. december közepe

A postán beérkezett felterjesztések átvételéről a felterjesztők, az elbírálás eredményről a felterjesztők; a kitüntetést elnyerők esetén a felterjesztők, az ajánlók és a díjazottak közvetlen értesítést is kapnak. A kitüntetettek személyét, a kitüntetés indokát a díjátadást követően, a szaksajtó segítségével is nyilvánosságra hozzuk.

További felvilágosítást ad: Kosztolányi Tamás titkár (Tel./fax:319-8916  Tel: 319-8913)

Garay Tóth János
a kuratórium elnöke

Aki a "tudatos jövő" útjait kereste

Gondolatok Gábor Dénes: Találjuk fel a jövőt c. könyvének magyar nyelvű megjelenése alkalmából

Gábor Dénes (1900-1979) Nobel-díjas fizikus, a holográfia feltalálója közel 40 évvel ezelőtt írta 1963-ban megjelent híres könyvét: "Inventing the future" címmel.

Jogosan vetődik fel a kérdés: Négy évtized után van-e aktualitása? Mit üzen a több mint 20 éve már elhunyt tudós a XXI. század hajnalán? Az "előre ment" tudós jövőt látó, holnapra gondoló üzenete ez a reményeink szerint emberarcúnak maradó világban.

Annak üzenete ez - s nem rendhagyó üzenettel, akinek életútja sem volt mindennapos. A budapesti Szemere utcai elemitől, a Markó utcai Főreál Gimnáziumon át a József Műegyetemig majd meg nem állva a Charlottenburgi Műszaki Főiskoláig. Ezek a diák évek állomásai, amelynek szinte a kezdetén, 1910. október 8-án bejelentette - 10 évesen - a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatalnak: "Aeroplán körhinta" címmel első találmányát, melyre szabadalmi oltalmat kapott.

Londonban az Imperial College professzora, ahonnan 1949. január elsején - újévi üdvözletében - írja Budapestre Selényi Pálnak: "a diffrakciós diagramot 'hologram'-nak nevezem, mert 'holos'-t, vagyis mindent jelent. E felismeréséért 1971-ben Nobel-díjat kapott.

Most nem az életút bemutatása feladatunk, csupán egy könyvről szólni, amelyet a NOVOFER Alapítvány - Búsné Pap Judit értő fordításában - adott ki 2001-ben a Magyar Szabadalmi Hivatal közreműködő támogatásával és a Pannon GSM Rt. anyagi hozzájárulásával.

Izgalmas olvasmány! A szerző miatt is, de mondandója kapcsán is. Az olvasó - mielőtt újra rendezné magában azt, amit olvasási élményként kapott - első kérdése az lehet: Egy más tudományterületen dolgozó tudósnak hogyan lehet évezredek, de különösen az újkor társadalmi, gazdasági, politikai történéséről ilyen gazdag ismerete?

Érdeklődésünket fokozza Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének "Az írástudók felelőssége" című tanulmány értékű bevezetője.

Nézzük, mit üzen a könyv tizenegy fejezetében Gábor Dénes a XXI. század olvasójának.

Az első fejezet ("A trilemma") a civilizáció három fő veszélyét fogalmazza meg: 1) a nukleáris háborút, 2) a túlnépesedést, 3) a tétlen kényelem korszakát. Gábor Dénes emlékek kavalkádján keresztül, példázatok erejével bizonyítja: van kiút a reménytelenségből. A következő fejezet a "Nem egykorú világunk" címet viseli. Nagy ívet rajzol ebben az ókori birodalomtól a sztálini korszak áldozataiig. Meglátja akkor (60-as évek!) "a kommunizmus megbukott". "Az első lépések - és az első megtorpanás?" című fejezetben hangsúlyozza: "Minden kihívás közül a technológia kihívása az, amelyre civilizációnk a legjobban reagál". Majd szól az acsarkodó háborúskodásról - Oroszország és az USA viszonyára fókuszálva - választ keres a nagy kérdésre: "Hogyan kerülhető el a háború?" (67. oldal) s folytatja: az "Elkerülhetjük a totális háborút?" c. részben: "A béke elképzelhető egy olyan világban, ahol a moralitás kizárja az erőszakot, ...".

E katartikus állapotok (háborúk) megszüntetésére tett gondolati javaslatok után a számára, de számunkra is fontos kérdéseket elemez, mint a "túlnépesedés", a "technológiában rejlő kihívások", az "ember és gép". "Az iparosodás korszakának embere telhetetlen nyersanyag és energiafogyasztó", de meg kell értenie a "munka humánumát" - tehetjük hozzá - az értelmes élet megtalálását.

"Az átlagos ember paradicsoma" c. fejezetben így vall Gábor Dénes: "Most kijelentem, hogy egy olyan jövőbeni világra vágyom ... amelyben az átlagos ember sok boldogságot, a nem átlagos ember pedig sok kreatív leküzdenivalót talál" (143. oldal).

Felhívja a figyelmet a jóléti társadalom ellentmondásaira, a kihívások buktatóira (pl. pénz, alkoholizmus, megváltozott családi szerepek).

Ma amikor Európa a bolognai dekrétum szellemében keresi a szakemberképzés új útjait szinte forrásértékű üzenetet küld négy évtized távlatából Gábor Dénes, amikor a tömegkultúra, a tudós, a kutató problémáit elemezve fogalmazza meg sürgető feladatként az oktatás módszereinek fejlesztését.

A könyv záró fejezeteiben a jövőképet fogalmazza meg, s benne a tudomány szerepét. "Az igazi tudomány a gondolkodással elérhető határig megfelelő munkát fog biztosítani a nem átlagos férfiaknak és nőknek" (177. oldal), majd később így folytatja: "Még nem volt rá példa, hogy egy ember elveszítette volna az érdeklődést a tudomány iránt mindaddig, amíg a logikus gondolkodásra való képességét használni tudta" (181, 182. oldal).

A könyv - befejező részében a jövő, s remélhetőleg számunkra olvasók számára egyre humánusabb jövő képét fogalmazza meg. Gábor Dénes a Mozart-i emberről beszél, aki az "öröm kedvéért alkot".

Akik már korábban is olvasói lehettek Dennis Gabor, Inventing the future (1963) c. könyvnek és most újra olvassák a fordítást, az újra átélés örömével tehetik le a könyvet, hogy további olvasókat biztassanak a mű megismerésére. A díszes kivitelű könyvből a Könyvtárellátó Kht. segítségével a megyei és a 17 ezer főnél nagyobb lélekszámú városi könyvtárak, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, az Országos Széchenyi Könyvtár, az Országgyűlési Könyvtár és az egyetemi könyvtárak is kaptak olvasói példányokat a NOVOFER Alapítványtól.

A könyv segítsen hozzá bennünket jövőnk feltalálásához.

Dr. Németh József
technikatörténész
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetem