|
| |||||||||||||
|
TINLIB ismertető
Általános ismertető | |||||||||||||
1. Az EOSi és a TINLIB |
A TINLIB az EOS International cég terméke. (A cég 1996 elején az amerikai Data Trek és az angol IME fúziójából jött létre.) Az amerikai Library Journal minden évben áttekinti a könyvtár-automatizálási programok világpiaci helyzetét. A felmérések szerint a TINLIB évről-évre a legsikeresebb könyvtári programok között foglal helyet. | |||||||||||||
2. A TINLIB Magyarországon |
1992 február óta a TINLIB hivatalos magyarországi képviselője az MTA SZTAKI. Az MTA SZTAKI a Magyar Tudományos Akadémia legnagyobb kutatóintézete, egyben az egyik legjelentősebb magyarországi szoftverház több, mint 300 alkalmazottal. Az MTA SZTAKI készítette el a program magyar változatát és látja el a TINLIB magyarországi forgalmazásával kapcsolatos teendőket. A Vevőszolgálat az MTA SZTAKI-n belül az Informatikai Szolgáltatások Osztályának a feladata. Király László osztályvezető (kiraly@sztaki.hu) Varga Sándor témafelelős (varga@sztaki.hu) Demel Anna (demel@sztaki.hu) Lengyel Monika (moni.lengyel@sztaki.hu) Cím: Budapest, 1111. Lágymányosi utca 11. II. em. Tel.: (36) (1) 269-8284 | |||||||||||||
3. Magyarországi referenciahelyek |
1996 szeptember eleji állapot szerint 31, különféle feladatkörű magyarországi könyvtár döntött úgy, hogy a TINLIB-et választja a könyvtári munkafolyamatok automatizálására. Néhány kiragadott referenciahely: Gödöllői Agrártudományi Egyetem Központi Könyvtára, Miskolci Városi Könyvtár, Állatorvostudományi Egyetem Könyvtára, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Központi Könyvtára, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Könyvtára, Pénzügyminisztérium Könyvtára. A magyarországiakon kívül a TINLIB több mint 2000 referenciahellyel rendelkezik szerte a világon, köztük olyan nagy presztizsű intézmények, mint a Kongresszusi Könyvtár (Washington), a Károly Egyetem Könyvtára (Prága), a Román Nemzeti Könyvtár (Bukarest). | |||||||||||||
4. A szoftverről |
A rendszer moduláris felépítésű, az egyes modulok önállóan is megvásárolhatók és használhatók. A főbb modulok: 4.1 Katalógus modulA modulban különféle dokumentumtípusok katalogizálhatók. Az egységes adatbevitelt az ún. ablakos technika segíti (katalogizálás közben bizonyos mezőknél ablak nyitható és onnan az egységesített adat átemelhető). A dokumentumok tartalmi feltárását a tezaurusz-kezelés és a strukturálható tárgykörök is segítik. Az állományban való keresésre számos lehetőség van. 4.2 OPAC modulAz olvasó barátságos felhasználói felületen keresztül, bővített "help"-pel kereshet a katalógusban. 4.3 Kölcsönzési modulMeghatározhatók a kölcsönzők és a kölcsönözhető dokumentumok jellemzői, előírhatók a különféle kölcsönzési időtartamok és a büntetések. Késési figyelmeztetések és előjegyzési értesítések nyomtathatók. A kölcsönzés és a visszavétel egyszerűen, egy-egy funkciósbillentyűvel elvégezhető. 4.4 Gyarapítási modulA modulban elkészíthetők és kinyomtathatók a könyvrendelések. Nyilvántarthatók a költségek, lehetőség van reklamálásra és a rendelés törlésére is. 4.5 Periodika modulPeriodika-rendelések, reklamálások, a rendelések törléseit lehet ebben a modulban kezelni. Lehetőség van köröztetési listák készítésére. A folyóiratok érkeztetésére többféle lehetőséget is felkínál a modul. Nyilvántartja a költségeket is. 4.6 TINGENEz egy különálló, csak PC-n futó modul. Különféle formátumú listák, gyarapodásjegyzékek készíthetők vele. A táblázatkezelő részével statisztikák, kimutatások állíthatók elő. 4.7 Export-import modulA modul lehetőséget ad TINLIB-TINLIB, valamint más adatbázis-TINLIB közötti adatcserére. A különféle adatbázisokhoz ún. konvertáló táblát kell készíteni (pl. különféle MARC-formátumok). 4.8 Adminisztrációs modulEbben a modulban végezhetők el a különféle adatbázis-karbantartási műveletek. Meghatározhatók a belépési jelszavak és az ehhez kapcsolódó jogosultságok. | |||||||||||||
5. Operációs rendszerek |
A TINLIB az operációs rendszerek széles spektrumán használható az egyfelhasználós MS-DOS-os rendszertől a UNIX alatt futtatható nagy, többfelhasználós rendszerekig. A rendszer ugyanakkor operációs rendszer független. A felhasználói felület mindkét operációs rendszerben azonos. Ennek következtében egy MS-DOS-os rendszerről ha a megnövekedett igények ezt megkívánják zökkenőmentesen lehet áttérni a nagyobb teljesítményt nyújtó UNIX-os rendszerre. Az adatok (például a katalógusállomány) áttöltése MS-DOS-ból UNIX-ba ugyancsak egyszerűen megoldható. A legfontosabb operációs rendszer platformok: MS-DOS, ICL DRS/6000, SUN Solaris, IBM AIX, DEC Ultrix, DEC OSF stb. A C nyelvben, szabványos eszközök felhasználásával készült TINLIB rendszer adaptalása a különféle UNIX-okra rendszerint általában nem jelent többet egy újrafordításnál. | |||||||||||||
6. Hardver követelmények |
A TINLIB semmiféle speciális igényt nem támaszt a hardverekkel szemben. A kereskedelmi forgalomban kapható átlagos teljesítményű PC-ken és a UNIX szállítók által kínált gépeken a TINLIB működik. Természetesen minél gyorsabb a processzor és a Winchester, minél több a memória, annál hatékonyabb a működés. A könyvtáros munkáját kényelmessé teszi a vonalkódok használata. Vonalkód szolgálhat az olvasó illetve a könyvtári dokumentumok azonosítására. A TINLIB messzemenően támogatja a vonalkódok használatát. Magyarországon ez a megoldás működik például a Nemzetközi Menedzser Központban vagy a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. | |||||||||||||
7. Hálózati lehetőségek |
7.1 Kliens-szerver üzemmódA TINLIB legkorszerűbb működésmódja a kliens-szerver mód. A gépek egyike kitüntetett szerepet játszik, ez a szerver gép, ezen működik az adatbázis és az azt kezelő programok. A többi gép a kliens, amelyeken a felhasználóval kapcsolatot tartó programok futnak. A kliens és a szerver funkciók a legteljesebb mértékben szét vannak választva. A szervergép vagy egy MS-DOS alatt futó PC, vagy UNIX gép. A kliens gépek MS-DOS alatt működnek. A kliensek és a szerver általában TCP/IP protokollal kommunikálnak egymással, ez esetben a kliens és a szerver akár földrésznyi távolságban is lehet egymástól. A legegyszerűbb verzióban ugyanakkor semmiféle alaphálózatra nincs szükség. A szerver és a kliensek IBM-PC-k, melyek soros portjaikon keresztül, kábellel vannak összekötve és a speciális TINNET protokollal kommunikálnak. Ez a megoldás alkalmazható 3-4, egymástól legfeljebb néhány 10 m távolságban elhelyezett gépek esetén. 7.2 Fájl-szerver üzemmódA TINLIB a legtöbb elterjedt PC-s hálózati szoftver (Novell, 3Com, LAN Manager, Token Ring stb.) felügyelete alatt is tud működni. Ebben az üzemmódban az összes program a felhasználó gépén fut, a kitüntetett gép csak fájl-szerver szolgáltatást nyújt. 7.3 Terminál-szerver üzemmódA TINLIB UNIX verziója működhet úgy is, hogy mind a kliens, mind az adatbázis-kezelő programok a szerver gépen futnak, a felhasználó a UNIX-gép saját termináljairól vagy PC-ről, terminálemulációval éri el a rendszert. Ebben az üzemmódban a TINLIB szerver a hálózat olyan pontjairól is elérhető, ahol nem működik kliens program. Ez teszi lehetővé, hogy TINLIB szerverek nyilvános OPAC szolgáltatást nyújtsanak. | |||||||||||||
8. TINLIB kiegészítők |
Az EOSi a szoftver továbbfejlesztésén munkálkodik. A fejlesztési irányokat a felhasználók és a piac visszajelzései alapján határozzák meg. 8.1 Windows OPACA 280-as verzióval egyidőben piacra kerülő Windows OPAC lehetővé teszi a katalógus kezelését Windows környezetből. A modul segítségével a katalógusrekordokhoz kapcsolt képek, hangok is megjeleníthetők, ezáltal egy igazi multimédia környezet jöhet létre. 8.2 Katalóguscédula-nyomtató programAz MTA SZTAKI, a hazai előírásoknak megfelelően készített egy programot, mely a TINLIB-ből kinyert adatokból szabványos katalóguscédulákat tud nyomtatni, tetszőleges számban. A program gyarapodási jegyzék készítésére is alkalmas. 8.3 Exportálás az MNB CD-ROM-járólA TINLIB exportáló modulja és a HUNMARC formátumú konvertáló tábla segítségével lehetőség van arra, hogy a CD-ROM-ról leválogatott adatokat mindenki a saját adatbázisába betölthesse. Ezzel jelentősen lerövidül az adatbevitel fárasztó és hosszú folyamata. Szolgáltatások | |||||||||||||
9. TINLIB szoftverhasználati szerződés |
Ha a fenti ismertető, a bemutatók és a személyes találkozók hatására a TINLIB mellett döntött, akkor a szoftverpiaci szokásoknak megfelelően nem megvásárolja, hanem korlátlan idejű használati jogot kap a szoftverre. Ennek feltételeit egy, az EOSi és az Ön intézménye között létrejövő Szoftverhasznátati Szerződés szabályozza. | |||||||||||||
10. Üzembehelyezés |
A rendszert az aláírást követően egy hónapon belül szállítjuk és üzembehelyezzük. | |||||||||||||
11. Követési és karbantartási szerződés |
A Szoftverhasználati Szerződéshez kapcsolódóan TINLIB Követési és Karbantartási Szerződés is köthető. Ennek aláírásával jogot szereznek arra, hogy mintegy részt vegyenek a TINLIB szoftver fejlesztésében. Az Önök által javasolt fejlesztések, ötletek az EOSi jóváhagyása esetén bekerülnek a szoftverbe. Az így továbbfejlesztett szoftvert és a hozzátartozó dokumentációt rendszeresen megkapják. Ha a jelenleginél nagyobb felhasználószámra kívánnak áttérni, akkor csak a két rendszer közötti árkülönbözetet kell fizetniük. E szerződés megkötése opcionális. Ha nem kötik meg, az újabb verziók használatának jogáért esetileg kell fizetni. | |||||||||||||
12. TINLIB tanácsadó szolgálat |
A TINLIB magyarországi Vevőszolgálat a vásárlást követően sem hagyja magára a TINLIB-et használó könyvtárakat. TINLIB Tanácsadó Szolgálati Szerződés keretében telefonon, levélben, e-mail-ben, faxon stb. feltett kérdésekre válaszol legkésőbb a kérdés beérkezését követő 36 órán belül. | |||||||||||||
13. TINLIB klub, levelező lista |
A TINLIB magyarországi felhasználói létrehozták a TINLIB Klubot, ahol kötetlen formában megbeszélhetik a különböző megoldásokat, tapasztalatokat. Működik egy levelező lista is, mely a hálózati hozzáféréssel rendelkező tagok számára nyújt gyors informálódási lehetőséget: tinlist@luna.aszi.sztaki.hu. | |||||||||||||
14. Oktatás |
Az oktatást az MTA SZTAKI felkészült szakemberei végzik a helyszínen vagy az MTA SZTAKI-ban egy évek során kiérlelődött tematika alapján. Egy tipikus oktatási nap 6x45 perces órából áll, 4 óra délelőtt, 2 óra délután, vagy két napra elosztva 3-3 óra délelőtt. | |||||||||||||