Vámos Tibor a projektről

A projekt indító vitáiban már felmerült az a kérdés, hogy ez mennyiben különbözik azoktól a már folyó munkáktól és kezdő elképzelésektől, amelyek az önkormányzatok és az államigazgatás széles területén főleg ilyen feladatokra szakosodott, a piaci viszonyok között dolgozó cégek közreműködésével készülnek és amelyek egy része ezen cégek nemzetközi tapasztalataira támaszkodnak?

A projekt a maga összetettségében a komplexitás-problémái mellett fő vonásaiban három kutatási feladatot hordoz:

• hangsúlyozza a feladat erősen szociológiai jellegét és ezért a végrehajtást széleskörű előzetes, közbenső és utólagos szociológiai vizsgálatokkal köti össze;

• vizsgálja azokat a jogrendi következtetéseket és szükségleteket, amelyek az elektronikus közigazgatásban az állampolgárok személyi jogainak védelmében, a demokratikus gyakorlat mélyítésében, az ügyintézés kényelmében a fejlődést szolgálhatják és egyidejűleg emberközelibbé, kevésbé mechanikussá tehetik a közigazgatást;

• kísérletileg alkalmazza a mesterséges intelligencia azon módszereit, amelyek a részben természetes nyelven közölt állampolgári beadványokat gépi módszerekkel osztályozzák, tartalmukat addig a szintig értik meg, ameddig a közigazgatási teendők egyértelműek, vagy változatokban meghatározottak lesznek, ezt a megértett feladat-struktúrát azonosítani igyekszik a közigazgatási gyakorlatban kialakult döntési forgatókönyvekkel. A kísérlet során kidolgozzuk az állampolgár-közigazgatás számítógépes dialógusának módszereit és gyakorlatát.

Ez a jelentés egy fontos eljárási kérdés, az adategyesítési probléma elvi hátteréről készült összefoglaló kivételével (1. melléklet) a harmadik feladat előkészítésével foglalkozik.

Részben a kísérlet előkészítését szolgálta az előzetes szociológiai felmérés, amely világosabbá tette, hogy

• milyen kulturális közegre számíthatunk, a lakosságon belül milyen a számítógépes írástudás helyzete;

• milyen családi és közösségi segítség hidalhatja át a kulturális és egyéb szociológiai hátrányokat;

• a lakosság részéről milyen várakozásokkal és ellenérzésekkel találkozunk az elektronikus ügyintézéssel szemben;

• milyen ügyek a leggyakoribbak az állampolgár és hatóság viszonyában.

Hasonló módon az előkészítéshez tartozott az a széleskörű felmérés, amely átfogta

• a közigazgatás jelenlegi szervezeti felépítését és az információáramlás meneteit;

• a közigazgatás jelenlegi feladatstruktúráját;

• ezen belül az ügyintézés részletes menetét és azokat az eljárási szabályokat, amelyeket ezek során alkalmaznak;

• az ügyek fajtáinak gyakoriságát a közigazgatás szemével nézve;

• a hazai és nemzetközi helyzetet, tapasztalatokat.

A tervezett rendszer három struktúrára támaszkodik:

Szótár. Ez tartalmazza a témában előforduló és a megértés szempontjából lényeges szavakat, azok töveit és olyan lényeges nyelvtani formáit, amelyek az értelmezést támogatják, elsősorban birtokviszonyra, továbbá a cselekvés alanyi és tárgyviszonyaira utalókat, továbbá a gyakori és fontos szókapcsolatokat a szokásos szótári módon.
A szótár az alfabetikus keresés mellett tematikus keresést is támogat, a felismert téma alapján (pld. Gyermektámogatás, gyógyszer), szűkített szótárral és ezen belül viszont a lehetséges kapcsolatok bővítésével.

Kérdőívstruktúra. Ez gráfba rendezi a szokásos kérdőív-logikát, utal a szótárra, ellenőrzés és szűkítés-bővítés céljából, vezeti a dialógus-visszakérdezés-visszamondás fázist.

A kérdőívstruktúra főágai:

személyi adatok
(első vázlat) kereseti, alkalmazási viszonyok
jövedelmi adatok
vagyoni adatok
lakásviszonyok
eltartottak
egészségi állapotok (kérelmező és eltartottjai)
előélet (korábbi szociális problémák, segélyek, priusz, stb)
a kérelem tárgyai és indokai
csatolt, csatolandó okmányok, információk

Analóg esetek tára. Ez szintén gráfba rendezett forgatókönyveket tartalmaz és utalásokkal (pointerekkel) kapcsolódik a szótárhoz és a kérdőívhez. A forgatókönyv azonosító adatoktól mentes esettár, felépítése a lehetőség szerint a kérdőívhez legközelebb álló módon szervezve. Az esettár döntéstámogató, azaz közli az analógia alapján adható döntéseket. A döntéstámogató rész természetesen logikai szabály-felépítésű. A szituációt leíró és azonosító elemek számára szükség szerint távolságokat kell definiálni és esetleg kombinálni. Mind a kérdőív, mind az esettár tartalmaz(hat) minősítő, összefoglaló fogalmakat, tehát olyan meghatározásokat, mint nagyon rossz lakáskörülmények, reménytelen egészségi állapot, stb. Ezek valójában fuzzy értékek.

A nyelvi elemzés támaszkodik azokra az eszközökre, amelyeket a Morphologic cég (Prószéky Gábor és munkatársai) jelenleg egy másik, az NKFP által támogatott projekt keretében fejlesztenek. A géppel történő nyelvi feldolgozást Soós István (MTA SZTAKI) végzi.

Az itt vázolt rendszer felépítésében a dialógus nyelvi alakítását és a szövegek nyelvszociológiai elemzését Sándor Klára végzi. A nyelvi elemzés igyekszik szociológiai képet is alkotni, stilisztikai jegyekből következtetni a kérelmezőre.

A kutatási munkában részt vesznek az önkormányzatnak ezen feladattal rokonszenvező és a tartalmi részleteket szakmai oldalról mélyen értő munkatársai, dr. Farkas Edit aljegyző, Kerekesné, Posgai Judit kereskedelmi igazgató és Buniné, Battyányi Beáta szociális igazgató. Megkezdték azon ügyiratoknak a személyiségi jogokat nem sértő kigyűjtését és csoportosítását, amelyek a kísérlet mintatárgyai és a nyelvi feldolgozás alapjai lesznek. A továbbiak során ők vesznek részt az analóg esetek tárának, a döntéstámogató forgatókönyveknek az összeállításában és azokban a dialóguskísérletekben, amelyekben először az állampolgári oldal szerepét játsszák.

A kísérlet céljaira két jellegzetes témát választottunk ki, az egyik olyan engedélyezési eljárás, amelynek jellege elsősorban szabályalapú döntéseket igényel és így főleg logikai jellegű struktúrák használatát, a másik jellegzetesen esetalapú, analógiás döntést és ennek megfelelően az esetalapú következtetés (case based reasoning) módszereit.

Ezen projektszakasz végére kísérleti dialógusokat álltunk össze, amelyek az egész rendszer megvalósíthatóságát bizonyíják és lehetővé teszik azt, hogy a rendszert a további munka eredményeként az állampolgárok tanácsadó, próbálkozó üzemmódban használják. A teljes elképzelt rendszer csak több fázisban, igen alapos kísérleti szakaszok után lehet olyan éles használatban, amely a szokásos igazgatási eljárásokat rendszeresen támogatják. Ekkor is szem előtt kell tartanunk az Európai Uniónak azt az irányelvét, hogy emberek ügyeiben végső döntést gép nem hozhat.

A rendszer későbbi formájában kapcsolódik a projekt keretében létrejövő önkormányzati portálhoz, az elektronikusan elérhető szolgáltatások felhasználóbarát vizuális keretéhez. A hangbemenet lehetőségével, mint további nehéz és a pontosságot csökkentő feladattal a jelenlegi fázisban nem foglalkozunk, ami nem jelenti azt, hogy a beszédfelismerő módszerek további fejlődésére nem hagyjuk nyitva a rendszert.

Megközelítésünk illusztrálására mellékeljük a tervezett rendszer bevezető szövegét:

Tájékoztató bevezető

Ön az Önkormányzat segítő távszolgálatával kapcsolódott. Ez a szolgáltatás éjjel-nappal a rendelkezésére áll. Úgy igyekszik megérteni az Ön kívánságát, mintha élő beszélgetőtársa lenne.

A rendszer Öntől adatokat kér, helyzetének leírását, életkörülményeit, és érdeklődik arról, hogy mit kér és miért van erre szüksége. A kérdések sorban jelennek meg, az Ön válaszát a rendszer elismételve visszaigazolja, de sokszor már úgy, ahogy a rendszer megértette és így a továbbiakban használni is tudja. Ön pedig ezzel ellenőrizheti, hogy a rendszer helyesen értette meg az Ön válaszát.

A rendszer ezeknek a válaszoknak az alapján igyekszik eligazodni az Ön ügyében. Megkeresi a hasonló ügyeket, azokat az eljárásokat, amik alapján akár el is tudja dönteni, hogy az Önkormányzat mit tehet, tud-e segíteni. A megértéshez esetleg további kérdései lesznek.

Ez a rendszer most még próba. Ha beválik, sok ügyet otthonról intézhet el, vagy a teleházban, az iskolában, vagy egy ismerősénél használhatja, nem kell bemennie az Önkormányzat hivatalába, ott várakozni, nem ott derül ki, hogy valamilyen igazolást nem hozott magával. A rendszer arra is jó, hogy Ön kipróbálhatja, hogy mik az ügyében az esélyek, mikor van több lehetősége arra, hogy kívánsága teljesüljön, olyasféle, mint egy a hivatali ügyekben jártas jóindulatú és nem fecsegő tanácsadó.

Amit így közölt, azt a rendszer az Ön bizalmas közléseként kezeli, az adatok az Ön tulajdona. A rendszer ezeket másnak nem adja ki, senki nem férhet hozzá az Ön engedélye nélkül, még az Önkormányzat illetékes ügyintézője sem.

Ha a rendszer válaszával meg van elégedve, azt közli és ezzel ügye el is van intézve, illetőleg a rendszer közli az elintézés módját, idejét, minden szükséges részletét. Ha úgy érzi, hogy nem kapott megfelelő választ, a rendszer nem értette meg, amit Ön mondott, akkor mindig alkalma van személyesen, a megszokott módon az illetékes ügyintézőhöz fordulnia. Neki most több ideje jut arra, hogy az Ön problémájával foglalkozzon, hiszen a rendszer őt is segítette, sok terhet vett le róla.

Ha csak próbálkozik, úgy eljátszhat a rendszerrel, még képzelt adatokkal is. Nem ez a helyzet, ha azt közli, hogy most már ügyintézést akar. Ekkor már minden közölt tényért helyt kell állnia, ha nem a valóságnak megfelelően válaszolt, azt csalásnak tekinti a rendszer, hiszen megpróbált egy korlátozott anyagi keretből részesülni és így másokat, Önnél jobban rászoruló embertársait akarta megkárosítani. A csalásnak pedig törvényes következményei vannak. Emellett tovább nem számíthat az Önkormányzat bármilyen segítségére, hiszen annak forrása a többi polgártársának adója, hozzájárulása a valóban rászorultak támogatására. Ezért is igazolja vissza a rendszer az Ön minden közlését.

A beszélgetés teljes menetét kinyomtathatja, ez az Ön okmánya bármilyen vita esetére.

Jó szórakozást, sikeres ügyintézést!

Vissza a Projekt oldalra