Vitorlázás 2003 szeptember

Napló kivonat

Résztvevők: Zsuzsa, Éva, Anna, Nóri, (legénység :-)

                       Imre(fedélzetmester, szponzor), Robi, a nagy Levin mestere (hajószakács),

                       Péter (matróz), Áron, István, (kapitányok)

A hajó: neve Bora Bora, típusa Lagoon 410 (katamarán), hossz 12.4 m, szélesség 7.1 m, merülés 1.2 m, vitorlázat 89 m2, motor 2x28 LE

Útvonal: Biograd - Zirje - Hvar - Sv. Klement - Korcula - Milna (Brac) - Trogir - Stari Trogir - Sibenik - Biograd, összesen 256 tmf (475 km)

Időszak: szeptember 6-13

09.06. Szombat    9:00    Biograd    43-30,5N 015-37,3E

Bár előzetesen megbeszéltem a cég képviselőjével, hogy lehetőleg korán indulnánk, csak du. 1 után kezdődhet a hajóátvétel, 2 után pedig a behajózás, majd 4-kor felsorakozunk indulásra. Imre kiosztja a meglepetést: mindenki kap egy fehér meg egy kék Bora Bora Crew pólót. Felvesszük, felhangzik a hajóindulónk és végre elindulunk! Ahogy elhagyjuk a kikötőt rögtön tankolunk (az előzők elmulasztották), majd kibontjuk a vitorlákat és egy kis whiskyvel megünnepeljük az indulást :-) . Zirje fele cirkálunk gyenge szélben, ott található egy csendes védett kis öböl, amit még tavaly Disznó-öbölnek neveztünk el. Este 9-kor érünk oda, már sötétben kötünk ki (két bójára). A "fiatalok" dingivel körbemotorozzák az öblöt, kimennek a partra, ezalatt Robi és Imre elkészítik a vacsorát: stílusosan tenger gyümölcsei. A nem-mindennapi ízeket a Bora Bora fedélzetén Imre bora :-) (Juhfark) és más nemes italok fokozzák. Közben befut a Gitana nevű, magyar lajstromozású kétárbocos is (szép hajó, egyszer részt vettem egy búvártúrájukon), mi pedig mély álomba szenderülünk (pontosabban zuhanunk)...

09.07. Vasárnap    6:00    Zirje (Tratinska)    43-39,0N 015-37,4E

Korán indulunk, hosszú út áll előttünk. Sajnos nem érvényesül az uralkodó szélirány, cirkálnunk kell. Eleinte a bátrabbak még vontáznak, aztán megerősödik a szél, megnőnek a hullámok, előkerülnek a dedalonok... (Van, aki türelmetlen, bevesz mégegyet, s azután elhallgat :-) . Délután Robi a viharos szél ellenére bevonul a konyhába, s hamarosan olyan ínycsiklandozó illatok áradnak onnan, hogy mindenkinek elmúlik a rosszulléte... Vegyes vadaspörkölt krumplival az ebéd, és az ízek nem hazudtolják meg az illatokat! Persze két evés között azért iszunk is, hál' Istennek van bőven :-) Közben már 5-ös erősségű a szél, felére csökkentettük a vitorlákat (hála az autopilotnak, egy ember is megoldhatja a vitorlaállítást, de persze segítség van bőven).

5-6 csomóval (1 csomó 1,852 km/h) haladunk, mégis naplemente után érkezünk Hvarba. A part mellet nincs szabad hely, horgonyt vetünk az öbölbe és dingivel megyünk ki. Már teljesen besötétedett, csodálatos a kivilágított város (és persze a kocsmái :-) .

(H)városnézés és vacsora után a szemközti Sv. Klement sziget marinájába megyünk éjszakázni. Éjfélre fejezzük be a kikötést. Altatóra most sincs szükség...

09.08. Hétfő    7:30    Sv. Klement (Palmizana marina)    43-09,1N 016-23,7E

Hosszú út áll előttünk, (Korcsula) főleg mert "bejön" a sejtésünk: ismét cirkálnunk kell :-( Hiába erős a szél, a hullámok is megnőnek, ha nő a sebességünk rövidül a relatív hullámhossz, a hajó be-be zuhan egy-egy hullámvölgybe, és ilyenkor szinte teljesen leáll. Szóval a sebességünk 7 és 1 csomó között változik, (az átlag szerencsére 5 fölötti). Persze ez a menet nemcsak a hajót kínozza: ismét előkerül a dedalon. Délutánra a szél eléri a 7-es erősséget a reffelésünk 1/3-ra zsugorodik, és elered az eső, 50 m alá csökken a látótávolság. A hangulat nem éppen rózsás, (az ebéd is elmaradt), de zokszó nem esik. Mikor a "csőhöz" érünk (Peljeski csatorna), a motorral is rásegítünk, Robi pedig nekilát a "Borjú szűzérmék zöldbors mártásban" című műalkotásnak. Egy-egy nagyobb zuhanás után éktelen csatazaj szűrődik ki a konyhából, de nem adja fel! Ezúttal még napnyugta előtt kikötünk a korcsulai marinában: városnézés, kocsma, séta...

09.09. Kedd    10:30    Korcula    42-57,5N 017-08,3E

Nem indulunk korán, még maradt látnivaló (pl. Marco Polo apjának háza), vásárolnivaló. Persze mára a szél már betartja az uralkodó szélirányt, betartva ezzel nekünk is: ismét cirkálnunk kell, Brac sziget nyugati oldalán lévő Milna az úticél. Az eleinte gyenge szél (a déli szélcsendben már napozás és fürdés is lehetséges) fokozatosan erősödik, délután, (Hvar után) már 5-ös szélben vágtatunk (a nemzeti lobogónk sajnos áldozatául is esik a szigetek között egy "gyorsabb" halzolásnak). Mindezzel dacolva Robi, (Imre kuktáskodásával) ismét kitesz magáért: Tepsis krumpli szűzérmékből... 1/2 7-kor érkezünk a kikötőbe. Feltűnően nagy figyelmet tulajdonít nekünk az egyik járókelő, a szokásos kikötői feladatok elvégzése után meg is kérdi, én vagyok-e a kapitány: kiderül, hogy utánunk ő bérli a hajót (osztrák, talán Alfonso). Megtekinti kívül-belül és ennek örömére megiszunk egy pár whiskyt :-) Fojtásként a hajónktól 5 m-re levő kocsmában sörözgetünk, amikor váratlanul feltámad a szél hatalmas eső kíséretében (ez később "a milnai vízesés" néven vonult be a történelembe). Egyszerre csak arra lettem figyelmes, hogy elindul a hajónk: a bal hátsó kötelünk nem volt rendesen rögzítve, eloldódott, ez a hajó méteren felüli elmozdulásához vezetett, kénytelenek voltunk azonnal cselekedni. A "bőrig-ázás" enyhe kifejezés a minket ért hatás ecsetelésére... (A zuhé kb. 8 percig tartott, másnap a dingiből 15 l vizet mertem ki.) Aztán visszakapcsolták a szép időt, és egy nagyon kellemes estét töltöttünk a kisvárosban (meg jó borokat poharinkba :-) .

09.10. Szerda    10:00    Milna (Brac)    43-19,6N 016-26,8E

Reggel nem kell korán indulnunk, enyhe lelkiismeretfurdalással nézzük mint sietnek a gyerekek az iskolába... Azt tervezzük, hogy szép időnk lesz :-) és fürdünk, úszunk, búvárkodunk a Ciovo és Sv. Fumija szigetek között. Közben készül a Hortobágyi rakott palacsinta, csirkepaprikásból (kóstolót itt nem tudok prezentálni, igazán sajnálhatják :-) . Aztán jó széllel Trogir felé, épp befutunk a vihar előtt. Amíg tart a zápor, elővesszük a kártyákat (meglepődve tapasztaljuk, hogy elegen vagyunk egy bridzspartihoz :-) Mikor kicsit alábbhagy, kimerészkedünk a marina sörözőjébe, egy kis erőt gyűjtünk, és máris indulunk korzózni a tengerparton, a szűk utcák és kis terek közt, a végcél az a kis vendéglő, ahol tavaly is voltunk. Kagylók, tintahalak, rákok és egyéb finomságok valamint a jó borok kíséretében igazán jól érezzük magunkat. A fiatalok még csavarognak egyet a trogiri éjszakában, aztán mindenki édes álmoba szenderülne, ha a szomszéd hajón lévő magyarok nem randalíroznának ill. a mi kikötőkötelünk nem nyikorogna :-)

09.11. Csütörtök    08:30    Trogir    43-30,8N 016-14,8E

Reggel 7 előtt még kimegyünk a halpiacra vásárolni és bámészkodni, aztán indulunk Sibenik felé. Gyenge majd élénkülő ÉNY-i szelünk van, cirkálunk, de szerencsére a szigetek között kicsik a hullámok. A felhőket felszippantja a nap, így végre lehet napozni. 11 körül lehorgonyzunk egy öbölben, (Stari Trogir), fürdünk, úszunk, csónakázunk. Imre elkészíti a rákokat, Robi pedig a halakat, én pedig mindmegettem :-) . Az idő gyorsan szalad, a hajónk viszont lassan, már sötétben érjük el a Sibenikbe vezető csatorna bejáratát, fél kilenckor kötünk ki. A kocsmát azért még nyitva találjuk, ugyanolyan hangulatos mint az eddigiek (vagy talán belőlünk árad? :-) utána még egy kicsit beszélgetünk :-) , aztán jöhet az alvás.

09.12. Péntek    10:15    Sibenik    43-44,2N 015-53,5E

Előttünk egy magyar hajó áll, tőlük kaptunk kölcsön egy nemzeti lobogót... Reggel megetetjük a kikötő kutyáját, azután városnézésre indul a csapat. A vár zárva, kerülőúton tudunk csak bejutni, de megéri, mert fentről kivételesen szép a kilátás. (Közben azt is megállapítjuk, hogy a horvát macskáknak nagyobb a fülük :-) . Tíz után indulunk: előbb még csak a benzinkúthoz, (érdemes itt tankolni, péntek délután sokat kell várni a tankolásra Biogradban), aztán elhaladva az erőd mellett, ki a nyílt vizekre! Megint a célunk felől fúj a szél (6-os É-ÉNy), a hullámok is elég nagyok, búcsúzóul még egy jót vitorlázhatunk. Elég jól cirkálunk (6-7 csomó) a 2/3-ra kurtított vitorlákkal , de azért irigykedve nézzük a hátszéllel haladókat. Bár rendesen dülöngél a hajó, Robi nem adja fel: nekilát a paprikás krumpli elkészítéséhez. Megpróbálunk egy kis öbölbe húzódni az ebéd befejezésére és elköltésére. Zsuzsa úszik, Péter a lányokkal "dingizik", de erősödik a szél, nem fog a horgony, kénytelen-kelletlen továbbállunk. Jó két órába is beletelik, mire elcirkálunk egy másik (Murter É-i részén lévő) öbölbe. Ott már nyugodtan megebédelünk, és jöhet az utolsó menet! A Kornáti szigetek mögött kétszer is lemegy a nap, mi még mindig cirkálunk ide-oda a partvonal és a szigetek között: a csúszást is beszámítva, a széllel szemben csak 60 fokra halad a hajónk, így pontosan megfeleződik a hasznos (jó irányú) utunk :-( . Végül egy kimerítő, de szép nap után, este nyolckor, sötétben, a hajó szélességével megegyező méretű helyen kell kikötünk: csak a második próbálkozásra sikerül. Az esti program a változatosság kedvéért egy kis séta a városban (az első nekünk tetsző kocsmáig :-) . Jó a hangulat, de valahogy mégis visszafogottabbak vagyunk, érződik, hogy ez az utolsó vacsora...

09.13. Szombat    9:00    Biograd    43-30,5N 015-37,3E

Reggel 7-kor kezdjük a kicuccolást, 9-re nagyjából végzünk. Közben megtörténik a hajóátadás is, minden rendben, a kauciót visszakaphatjuk. Mégegyszer utójára összegyűlünk a fedélzeten és a hajóindulónk kíséretében bevonjuk a lobogónkat. Kár tagadni, mindenki meg van illetődve, és ez talán így is van rendjén...

Az út hazafele simán ment, este 10 körül érkeztünk Budapestre, és ezzel a túránknak is

VÉGE