Jövő ősszel - többéves előkészítés után - megkezdi tanulmányait az az évfolyam a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karán, a műszaki informatikai szakon, amely az élő szervezetek információfeldolgozó és -közlő mechanizmusait is megtanulja. A kar dékánja, Roska Tamás akadémikus, aki tizenhárom éve ingázik a kaliforniai Berkeley Egyetem és az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete között, neves oktató- és kutatótársaival együtt Európában egyedülálló programmal állt elő. A szak a modern csúcstechnológiák két fontos területét, az információs rendszereket (elektronika, számítástechnika, távközléstechnika) és a biotechnológiát közelíti egymáshoz. Együtt tanítja a mesterséges információ feldolgozásával az élő természet, elsősorban az idegrendszer működését és információfeldolgozó mechanizmusait. Kissé leegyszerűsítve, kutatási terepe az emberi agy és a számítógép.
Korunk invenciózus és leginkább eredményes kutatóinak megannyi fontos felismerése nyomán kialakul ugyanis a meggyőződés, miszerint az információs technológiák útkeresésében a két terület összekapcsolása jelenthet megoldást. Egyrészt a mesterséges rendszerek eddig kialakult architektúráit már szétfeszíti az alkotórészek hihetetlen bősége, s ezért szükség van a természet által is követett új megoldásokra, másrészt az idegtudományok fejlődése elérte azt a fokot, ahol a modellek egzaktsága már lehetővé teszi a neuromorf eszközök kidolgozását. A program kimunkálásában nem véletlenül vett részt Roska Tamás és Csurgay Árpád akadémikus mellett az agykutatás két nemzetközi hírű tudósa, Hámori József és Freund Tamás, akik ugyancsak az Akadémia rendes tagjai.
A jövő egyetemét szeretnénk létrehozni - mondja Roska Tamás, s a FED, az amerikai központi bank elnökének, A. Greespannek az Amerikai Oktatási Szövetség tavalyi közgyűlésén elhangzott beszédére hivatkozik: az új koncepciók vezérlik majd a jövő évezred gazdaságát, s ebben különleges szerepet kell kapnia az absztrakt gondolkodásnak, a klasszikus műveltségnek, a művészeteknek, az örök emberi értékeknek. Az oktatásban a különféle tudományos diszciplínáknak nem elkülönülve, hanem együttesen, egymást erősítve kell megjelenniük. A jövő tehát a multidiszciplináris egyetemeké, amelyeken a legkorszerűbb ismeretek mellett jelen vannak a humán tudományok és művészetek, az irodalom, a képzőművészet, a zene, a film. S természetesen a filozófia, az esztétika és az etika. Ilyen egyetem lebeg Roska Tamásék szeme előtt, amikor a tantervbe az alap- és szaktárgyak mellett értelmiségi feladatokra előkészítő műveltségi tárgyakat is előírtak a hallgatóknak (Bevezetés az esztétikába és etikába, A fizika kultúrtörténete, Fides et ratio, Bevezetés a kereszténységbe, A Biblia világa). Sőt jelen vannak a humán kommunikációs készséget fejlesztő tárgyak is, merthogy a jövő évszázad tudósainak szót kell érteniük a társadalommal, az egyre bonyolultabbnak tűnő kutatási eredményeket közvetíteniük kell a világnak.
Az új elképzelések sehol a világon nem kapnak könnyedén zöld utat. Nincs ez másként a Pázmány új karának beindításával sem. A posztgraduális program már működik, de remélik, hogy lassan a sok bürokratikus akadályt is el lehet hárítani.
Az eredeti elképzelést, amely szerint a piliscsabai bölcsészek campusával szemben építik fel az új kar épületeit, mára anyagilag szerényebb elképzelés váltotta fel, mivel sorra elutasították fejlesztési kéréseiket. Budapesten, a Szentkirályi utcában terveznek felújítani és átalakítani oktatási célokra egy régebbi épületet. A fővárosi elhelyezés mellett szól a nemrég létrejött Jedlik Laboratórium, amely a kar önálló egysége, s amelyben az egyetemen oktató tanárok kutatási-fejlesztési munkájukat végzik doktoranduszok, posztgraduális hallgatók, illetve felsőbb éves diákkörösök közreműködésével. Ez látja el az oktatás laboratóriumi szolgáltatásait is. A Jedlik-műhely alapító támogatói az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete, az MTA-SOTE neurobiológiai egysége, valamint az Ericsson Távközlési Kft. Az új kutatólaboratórium együttműködik a leuveni katolikus egyetem, a kaliforniai Berkeley Egyetem, a Notre-Dame Egyetem hasonló intézményeivel. A fenntartást és fejlesztést a várható hazai és külföldi kutatási megbízásokból befolyó összegek segítik majd. S miért ne lehetne elnyerni ilyen megbízásokat, ha nemzetközi hírű magyar szakemberek irányítják a kutatásokat?
A kérdésre, hogy nem kockázatos-e ilyen "drága" szakot elindítani viszonylag csekély hallgatói létszámmal, a dékán arról biztosítja az érdeklődőt, nem lesz drága az egyetem, hiszen csak annyi tanárt foglalkoztatnak, amennyire feltétlenül szükség van az oktatáshoz és kutatáshoz.
Hogy kiket várnak az egyetemre, mit kell tudnia egy gimnazistának, hogy az új szakon folytassa tanulmányait? Olyan érettségiző középiskolásokat várnak, mondja a dékán, akik a matematika, a fizika, a biológia és a számítástechnika tárgyak közül kettőben kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, továbbá angol nyelvtudással és megfelelő műveltségi szinttel rendelkeznek.
Osztovits
A cikk a Magyar Nemzet weblapján