Mivel járt a szaktudományban a NATO-tagság?

A NATO-ba történő múlt évi felvétel nem jelentett mérföldkövet a tudományos-műszaki együttműködés területén, mivel erre az elvi lehetőség már korábban, a békepartnerségi programban is megnyílt. Ez gyakorlatban azt jelentette, hogy már eddig is részt vettünk különböző bizottságok munkájában, ami egyébként meglehetősen idő- és költségigényes feladat. Remélhetőleg eljutunk odáig, hogy bekapcsolódunk konkrét KF-programokba nyugat-európai kutatóintézeteken vagy a Haditechnikai Intézeten (amellyel vannak közös fejlesztéseink) keresztül, de a NATO sem villámgyors és egyszerű döntéshozatali mechanizmusairól közismert. Érdekes módon a NATO-tagság inkább abban segített, hogy az USA katonai KF-szervezeteivel tudtuk bővíteni a kapcsolatot.

Hogyan alakulnak a kapcsolatok?

Meg kell említeni azt is, hogy sok a probléma a kapcsolatfelvétellel. Nem ismerjük a "közeget" (honnan ismernénk?), nincsenek hazai referenciáink ezen a területen (a Magyar Honvédség az elmúlt években nem járt élen a KF-projektek területén). A hozzánk hasonló profilú nyugat-európai kutatóintézetek között van olyan, ahol a bevételek fele származik a hazai hadseregtől (és nem feltétlenül örülnek az új versenytársaknak).

Úgy gondolom, hiányzik egy fontos politikai döntés. Ha a politika úgy véli, hogy az országimáza vagy más szempontok miatt fontos a bekapcsolódás a NATO-programokba, akkor ezt valamilyen módon jelezni és támogatni kell. Ennek egyik lehetősége, hogy a NATO-projektekbe történő bekapcsolódást legalább ugyanúgy támogatják, mint az OMFB tette az EU IV. keretprogram esetén. Másik lehetőség, hogy a Magyar Honvédség indít nagyobb KF-programokat, amit elismertet NATO-hozzájárulásként, de más formák is lehetségesek. A "Gyerünk fiúk, működjetek együtt!" kevés: nemigen tudjuk finanszírozni az előkészítő procedúrák költségét és kérdéses ennek viszonylag gyors megtérülése is.

Soroljon fel néhány eredményt!

Több olyan területen értünk el eredményeket, ahol a katonai alkalmazás is elképzelhető. Megemlítendő az analogikai szuperszámítógép (Roska Tamás akadémikus és munkatársai), amely igen nagy sebességű képfeldolgozásra képes és alkalmazható a légifelderítésben, a célazonosítás, célkövetés területén. Bokor József, Keviczky László akadémikusok és munkatársaik igen korszerű hibatűrő és adaptív szabályozási algoritmusokat dolgoztak ki, amelyek nagy szerepet játszanak a kis szárnyfelületű és ezért aerodinamikailag instabil vadászgépek, pilóta nélküli felderítő gépek, szárnyas lövedékek stabilizálásában. Ezeken a területeken USA-szervek finanszíroznak egyes kutatásokat. Jó szakembereink és komoly eredményeink vannak a nagyterületű és nagysebességű számítógép-hálózati rendszerek tervezése, biztonsága, felügyelete terén. Matematikusaink egy csoportja Rónyai professzor vezetésével, információ-kódolási feladatokkal foglalkozik. A fenti kiemelt témák mellett még nagyon sok informatikai eredmény nélkülözhetetlen katonai területen is: a nagy adatbázisok kezelésétől a döntéstámogatáson keresztül a multimédia oktatóanyagokig.

A NATO KF-programokban történő részvétel, és általában a katonai alkalmazások számunkra annyiban kiemelt jelentőségűek, hogy azok nagy része a minket különösen érdeklő, valódi high-tech feladat. Elvileg az sem lehetetlen, hogy a NATO számára végzendő munkák távlatilag akár jelentős részét képezhetik egyes területeken a hazai KFtevékenységnek. Ugyanakkor a magas politikai szempontok mellett az előkészületi időszakot és a munkát valakinek finanszíroznia kell, mégpedig nem is a közalkalmazotti bértáblázat szintjén.