Március 1-jétől startol itthon az internetes névkereskedelem

Február végéig lehet a régi szabályok szerint regisztráltatni az internetes honlapok azonosítására szolgáló úgynevezett domainneveket. Március elsejéig összegzik az adatokat és onnantól kezdve Magyarországon liberalizálttá válik a nevek bejegyzése és piaca, így akár nagy pénzeket is lehet majd keresni egy-egy időben levédett népszerű honlap címével.

Az Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT) tavaly decemberben jelentette be, hogy változtatni kíván az internetes domain nevek hazai bejegyzésének eddigi szabályain. Sok kritika érte a szervezetet, hogy megtagadott bizonyos bejegyzéseket, ugyanis jelenleg csak cégneveket, védjegyet vagy sajtótermék nevét, annak rövidítését foglalhatják le a tulajdonosok.
Március elsejétől azonban elfogadnak bármilyen köznevet, nem kötik cégbejegyzéshez a jóváhagyást és a regisztrációt magánszemély is kérheti. Az Internet Szolgáltatók Tanácsa elsősorban a Magyarország részére biztosított .hu alá tartozó nevek kezeléséről gondoskodik. A legfrissebb, február 21-ei adatok szerint 12 ezer 450 ilyen bejegyzés létezik.
Az érdeklődés bámulatos: 1993-ban az egész világon volt ennyi névvel bejegyzett szerver, ma pedig már a naponta csatlakozók számát becsülik hétezerre.
Martos Balázs, az ISZT elnökének becslése szerint felhívásuk óta mintegy két-háromezer új jelentkezést fogadtak, s bár nem volt elsöprő roham, de a cégek felfigyeltek az új lehetőségre. Hangsúlyozta, hogy a liberalizáció semmiképpen nem a védjegyek elorzására szeretne biztatni, azt azonban nem tartják bűnnek, ha egy jó névötlet piaci értéken cserél gazdát. Regisztrálási rendszerükbe több biztosítékot is beépítettek, amellyel igyekeznek kiszűrni a védjegybitorlásra készülő kérelmezőket. Visszatartó erő lehet az is, hogy egy név fenntartása az egyszeri regisztrálási díjon felül havi egy-kétezer forintba kerül.
Nyugaton már régóta virágzó üzletág a jól megjegyezhető internetes honlapnevek árusítása. Legendák keringenek arról, hogy a kapósabb nevek mennyiért cserélnek gazdát. Egy, a HVG-ben közzétett lista szerint a rekordösszeg 7,5 millió dollár, ennyiért kelt el a business.com név tavaly.
Ettől persze itthon még messze vagyunk, a perektől viszont már nem, amit az elégedetlen ügyfelek indíthatnak. Többen már azt is megkérdőjelezik, van-e jogi alapja annak, hogy az Internet Szolgáltatók Tanácsa szabályozza a domainnevek piacát. A Szabadalmi Hivatal például egy közleményben hívja fel a figyelmet arra, hogy az ISZT csupán egy társadalmi szervezet, amely csak tagságát kötelezheti bármire, a liberalizáció pedig nem sértheti a hatályos védjegytörvényt.
Zsakó János, az ISZT alelnöke nem vitatja, hogy felhatalmazásuk jogi alapja bizonytalan, ám a nevek regisztrálását valakinek végezni kell. Korábban a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetre (SZTAKI) egy nemzetközi szervezet ruházta ezt a jogot, egy idő után azonban éppen ők érezték úgy, hogy társadalmasítani kell a feladatot. Így került az ISZT-hez, amely szinte valamennyi nagy szolgáltatót tömöríti. Döntésükkel szemben bárki bírósághoz fordulhat, mint ahogyan meg is tette már egy cég az erotica.hu név ügyében. Azt kifogásolják, hogy az ISZT kiemelt néhány, kizárólagosságot sugalló nevet és ezeket nem adja senkinek, hanem úgynevezett közdomainná tette. Ez azt jelenti, hogy ezt a nevet az ISZT kezeli, és bárki csak az elnevezés "alá sorolhat be".
Pécsi Kálmán, számítógépes ügyekkel is foglalkozó jogtanácsos nem tud jogerős magyar bírósági ítéletről, amely eligazítást adhatna. Úgy véli, bárki jogosan megtámadhatja, az ISZT mint társadalmi szervezet által alkotott szabályozást, és egyáltalán nem jósolható meg, hogy a bíróságok milyen végkövetkeztetésre jutnak majd a vitás ügyekben.

Elérhetők a védett névjegyek

Az Internet Szolgáltatók Tanácsa társadalmi szervezet, szabályzata a tagságát kötelezheti, a jogszabályokon azonban nem változtathat, nem érintheti az érvényesülésüket és nem lehet velük ellentétes. A jogszabályok szerint 2000. március 1-jétől sem lehet szó "korlátlan szabadságról" a domainnevek megválasztásában és használatában - áll többek között a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) közleményében.
Előzetesen és az alapvető tudnivalókról tájékoztatás kérhető az MSZH 06-80-345-678-as ügyfélszolgálati zöld számán, valamint ez év március közepétől a nemzeti úton lajstromozott védjegyek adatbázisa is hozzáférhetővé válik az MSZH honlapján, a http://www.hpo.hu címen.
Mivel a domainek delegálása, regisztrálása és használata elsősorban a védjegyek oltalmával kerülhet összeütközésbe, az MSZH különösen a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) egyes rendelkezéseinek a figyelembevételét ajánlja. A védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. Amerikában a Budweiser sörmárka nevét internetesítette egy illető, valaki, de később a cég zsebpénzt és pár rekesz italt adott a szemfüles domainfoglalónak.
A vonatkozó jogszabályokból egyértelműen következik, hogy a más védjegyével azonos vagy összetéveszthető domainnévnek a védjegyjogosult engedélye nélkül történő üzleti célú használata a védjegytörvény alapján tilos, azaz védjegybitorlást valósít meg. Különösen így van, ha a megjelölést az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó üzleti levelezésben vagy az interneten megvalósuló reklámozásban használják a védjegyjogosult engedélye nélkül.
Nemkülönben védjegybitorlásnak számít, ha a védjeggyel egyező vagy azzal összetéveszthető domainnév használatának megszüntetését, a domainnévről való lemondást vagy annak átruházását a védjegyjogosult vagy más által fizetendő ellenértéktől teszik függővé.
A védjegyoltalomból eredő jogok megsértéséhez polgári jogi és - 2000. március 1-jétől - büntetőjogi jogkövetkezmények fűződnek.
Valamely domainnév igénylője önkéntes alapon előzetesen is tisztázhatja, hogy az általa választott név nem ütközik-e más védjegyével. Ennek érdekében az MSZH Védjegy és Mintaoltalmi Főosztályán, az ott rendelkezésre álló nyilvántartások, illetve adatbázisok segítségével - a Magyarországon hatályos védjegyoltalmi jogok tekintetében - teljes körű kutatást, ún. védjegykutatást végezhet.

L. László János