Atomerőművünk a szigorú nemzetközi értékelések szerint is állandóan a "jó tanulók" között szerepel. Csakhogy nincsen olyan nagy, bonyolult rendszer, amelynek működését ne lehetne - és kellene - javítani. Ezért annyira jelentós, hogy a hazai villamosenergia-termelésnek mintegy 40 százalékát ellátó paksi atomerőműben korszerű, a biztonságot jelentősen növelő digitális információs és vezérlő rendszerre térnek át:
"Eddig analóg készülékekkel és relés automatikaelemekkel dolgoztunk. Ezeknél elengedhetetlen az állandó ellenőrzés; a hibák gyors diagnosztizálása és elhárítása, ami sok emberi munkával és beavatkozással jár. Ráadásul átalakultak, sőt megszűntek az egykori szovjet gyártóvállalatok, így alkatrész-utánpótlásunk gyakorlatilag ellehetetlen t. A felújítás mellett szól az is, hogy a modern technikai eredmények segítségével az atomerőművek élettartamát akár 10-15 évvel is meg lehet hosszabbítani. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha irányítás-technikai berendezéseinket is ehhez igazítjuk" - tájékoztat Hetzmann Albert, a paksi atomerőmű irányítástechnikai igazgatója, a rekonstrukció irányítja.

Egy ilyen nagyszabású átalakítás természetesen rendkívül alapos előkészítő munkával jár. Már 1991-ben elkezdték a belső vizsgálatokat. 1994ben magyar kutatók elkészítettek egy tanulmányt, amely feltárta a meglévő biztonsági rendszerek gyenge pontjait, és javaslatokat is tett új megoldásokra. Közben versenyeztették a lehetséges szálutókat. Az első körben négy, nemzetközileg elismert nagyvállalat adott ajánlatot. Az értékelés után két cég maradt a színen. Végül is három tényező - a műszaki fejlettség és alkalmazhatóság, a kereskedelmi, valamiit a pénzügyi-gazdasági szempontok - együttes értékelése után a Siemens rendszerére esett a választás.

De ahogyan nincs két egyforma ember, az atomerőművek is mind "egyéniségek", még ha, akár az embereknél, akadnak is egymáshoz sok vonásukban igen hasonlító rokonok. A paksi rekonstrukció esetében is meghatározó tényezőnek számít az erőműben dolgozó mérnökök és fizikusok technológiai szaktudása, amely igen nagy értékként beépült az új információs és biztonsági rendszerbe. A fiatal, nyelveket jól beszélő - és tegyük hozza, munkájukat nagyon szerető - paksi szakemberek például nagy mértékben járultak hozzá, hogy a végső gesen fejlettebb és "emberközelibb" lesz. "A Siemensszel közösen alakítottuk ki az indítási teszteket. Őszintén szólva nem ment vita nélkül, mert mi a szállítóhoz képest igényesebb megoldásokra törekedtünk. A dolgozók betanítását segítő tréningszimulátornál például mi magunk készítettünk olyan elrendezést, amely a legkedvezőbbnek bizonyult a gyakorlatozásoknál. Itt a tervezés folyamatába magukat az érdekelteket is bevontuk" tudjuk meg Túri Tamástól, az erőmű projektvezetőjétől.

Jelentős újdonság az eredeti Siemens-rendszerhez képest az indítási tesztgép, amelyet a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, a SZTAKI egyik laboratóriuma dolgozott ki a paksiak adatai alapján. Az atomerőműben minden évben átvizsgálás, ellenőrzés; ha kell javítás céljából sorra leállítják a reaktorokat. Ilyenkor szétszednek mindent, felnyitják a tartályt, üzemanyagot is cserélnek. Az újraindítás aprólékos, több napos munka, amikor számos, élesben végzett próba során kell meggyőződni arról, hogy a karbantartás után minden rendben van-e, a biztonsági rendszerek megfelelően működnek-e. Az "intelligens" indítási tesztgép ezt az egész folyamatot automatizálja, és így nemcsak sok emberi munkát lehet vele megtakarítani, hanem az sem fordulhat elő, hogy például a próbák során rövidre zárt kapcsokat elfelejtik kikötni (volt már rá példa).

"Annak a látszólag egyszerű kérdésnek az eldöntése is jelentős tudást igényel, hogy vajon egy atomerőmű irányítástechnikai, biztonsági rendre nem tartalmaz-e akár elvi, tervezési, akár gyártási, üzembe helyezési hibákat, hiszen .itt rendkívül bonyolult, ezért rengeteg hibalehetőséggel járó komplexumról van szó. Ez a kérdéskör új közelítéseket és megoldásokat igényel az ipari automatizálás szakembereitől, amit csak sokéves, nagyon nagy szellemi (és tegyük hozzá: anyagi) befektetést igénylő kutatómunkával lehet megvalósítani. Elméleti kutatásaink révén tudtunk hozzájárulni ahhoz, hogy sikerüljön ez a rekonstrukció. Többekkel együtt a mi feladatunk volt a projekt tervéinek ellenőrzése és a rendszer működésének hitelesítése" - mutat rá Bokor József akadémikus, a SZTAKI kutatólaboratóriumának vezetője.

Gyakori, hogy nem csupán a megfelelő működést kelt ellenőrizni, hanem azt is, valóban az előírt feladatot oldja-e meg egy egység abban a sajátos környezetben, amelyben dolgozni fog. Különösen figyelni kell egy ilyen elosztott, sokprocesszoros rendszerben az alrendszerek közötti késleltetésekre, mert ezek jelentősen befolyásolhatják az egész biztonsági rendszer helyes műküdését: S mivel a teszteléshez a hagyományos eljárások nem elegendőek, szükség volt újabbak kidolgozására.