LaserGraph - magyar csúcstechnológia a nyomdaiparban

Dr. Kas Iván

Amikor 1984-ben a BNV-én az MTA-SZTAKI mérnökeiként bemutattuk az első LaserGraph~ fantázianévre hallgató lézerplottert, amelynek a felbontása még csak 1016 dpi volt, nem sejtettük, hogy milyen hosszú út áll előttünk, pedig akkor már egy 1973 óta tartó alap kutatás-fejlesztés sorozaton voltunk túl. Ennek a sorozatnak az eredményeképpen létfontosságú alapegységek jöttek létre, amelyek felhasználásával hozzá lehetett kezdeni lézernyomtató, majd később lézerplotter, levilágító fejlesztéshez. A hetvenes évek végére elkészült néhány darab lézerprinter, s bár sorozatgyártásra sohasem került sor, a SZTAKI házi sokszorosítójában ezek évekig kifogástalanul működtek.

1984-ben a plotter létrehozásával a nyomtatott áramkörök mesterfilmjeinek termelékeny, nagy megbízhatóságú, pontos előállítása volt a cél. Ekkor még éppen csak megjelentek az első asztali, személyi számítógépek, a DtP még gyerekcipőben járt, még hiányoztak a CCD érzékelők, vagy csak a NATO berkein belül lehetett hozzájuk jutni. Ennek ellenére számítani lehetett rá, hogy rövid időn belül a nyomdaiparban nagy változások lesznek. A számítástechnika és az elektronika meg fogja változtatni a nyomdászat hagyományos eszközrendszerét, ahogy ez be is következett, a 90-es évek elejére.

1989-ben, az utolsó lipcsei vásáron az LG-1 még Nagy Díj-at nyert, de laboratóriumunkban már majdnem készen volt az LG-2, amelyet 1990-ben a BNV-én állítottunk ki, és ott aranyéremre tartották érdemesnek. Ez a berendezés, a 2032 dpi-s felbontásával és a hozzá kifejlesztett szoftver PostScript konverterrel már alkalmas volt igényes nyomdaipari feladatok ellátására. A konverter program külön említést érdemel, mivel ebben az időben a hardver RIP-ek (Raster Image Processor) voltak divatosak, és kuriozitásnak számítottunk szoftver RIPünkkel a piacon. Az azóta eltelt idő megmutatta, hogy az akkori döntésünk jó volt, hiszen ma már senki nem vitatja ennek a megoldásnak az előnyeit.

Az LG-2 hiába volt alkalmas nyomdai munkára, hiába adtunk el az LG-kből 1993-ra ötven darabot, éreztük, hogy két területen változtatnunk kell gépeink konstrukcióján. Azt akartuk, hogy egyszerre egy A4-es anyagnak mind a négy színkivonatát egy menetben le lehessen világítani. Így jött létre a ma is egyik legkedveltebb és legolcsóbb levilágítónk, az LG-25 Quattro. Ekkor elérkezettnek láttuk az időt, hogy az alapvető külsődobos szerkezeti felépítés megtartásával elkészítsük a Jelhasználók által már sürgetett tekercses levilágítót, ez lett az LG-25 ColorPlus. Közben növeltük a gépek felbontását is 2540 dpi-re. Párhuzamosan a gépfejlesztésekkel a szoftverfejlesztések is sikeresen haladtak, amelyek az Erit & West Softver Bt.-ben és a MarketMix Szoftverház Bt.-ben folytak. A teljesség igénye nélkül említve, sorban elkészültek a PostScript Level-2 RIP, a CompuKorn és a Granit véletlenrács generáló programok (még 1993-óan), a Sight felhasználói szoftver interfész, amely lehetővé tette a felhasználó számára, hogy több fájlt tegyen fel a levilágítandó felületre, mindezt a montírozásnak megfelelő pontossággal, továbbá biztosította a fájlok különböző fázisban (PostScript, rácsrabontás, levilágítás) történő szemrevételezését egészen a raszterpontok láthatóvá tételéig.

Az idő múltával a technológia fejlődése új lehetőségeket kínált a fejlesztők részére. Megjelentek a poliészter alapú ofszetlemezek, és ezzel párhuzamosan a számítástechnikában az igen nagy kapacitású félvezető memóriák, a GigaByte-os merevlemezes tárolók és a nagyfelbontású, színhelyes nagyképernyők. Mindezek együttesen lehetővé tették egy új technológia, a CtP (Computer to Plate) kifejlődését. A kereskedelmi trendeket figyelve látni lehetett, hogy először az USA-óan, majd Európában, elsősorban Németországban milyen gyorsasággal terjed ez az új lehetőség.

Ez adta az ötletet, hogy kifejlesszük saját CtP levilágítóinkat, amelyeknél célul tűztük ki, hogy megtartva a LaserGraph° levilágítók előnyös tulajdonságait, mégis mérsékelt áron, a kis- és közepes stúdiók, nyomdák számára is elérhetővé tegyük a CtP-technológiát. Az eddigi gyártmányfejlesztési tapasztalatainkat felhasználva, moduláris elven felépítve az elektronikát, a mechanikát, egyszerre két gépet, a Coroll-A-t és a Coroll-B-t hoztuk forgalomba. A típusnévben az A és a B betűk a formátumra utalnak, a kisebbik A2, míg a nagyobbik B2 nyomóformának megfelelő ofszetlemez levilágítására képes. A Coroll levilágítók üzemmód-beállítástól függően, mind tekercscsomagolású film, mind tekercscsomagolású ofszetlemez levilágítására képesek. A berendezések on- és off-line módon csatlakoztathatók a hívógéphez, mindkét esetben magára hagyott üzemben is képesek dolgozni. A bemenő kazetták oly módon vannak kialakítva, hogy egy minimális és egy maximális szélesség között tetszés szerinti szélességű anyag fogadására képesek, a levilágított anyag méretre vágott tormában hagyja el a berendezést.

Természetesen ezekhez a berendezésekhez új szoftvereket is kellett fejleszteni. Első helyen említjük az AutoPlacer programot, amely egy professzionális nyomdai kilövésszerkesztő. A program figyelembe tudja venni a különféle

kötés- és hajtogatásmódokat. Az automatizmusokkal segített kilövéskészítési mód igen megkönnyíti a felhasználó munkáját. Az elkészült kilövést sablonként a program tárolja, amely további felhasználás esetén előhívható. Meg kell még említeni a Schéma-programot, amely a Corolllevilágítók illesztését végzi a különféle típusú és méretű nyomdagépek regiszter- és méretrendszeréhez, ez a program gondoskodik, ha erre külön szükség van, a különféle mérőteszt és tájolójelek felviteléről az ofszetlemezre. Az egyszer már betáplált adatokat előhívható sablonként elteszi a program. Ezenkívül számos hasznos modullal bővült a levilágítókhoz rendelhető szoftverrutinok száma (pl. kalibráló, szoftver prúfként használható megjelenítő stb.), amelyek egyúttal a gépek komfortfokozatát is növelik. A felsorolt modulokat és rutinokat, valamint az itt nem említett szoftvereszközöket a PAGES for LaserGraph° PostScriptfájl feldolgozó rendszer fogja össze és vezérli. A PAGES-el PS-állományok nyilvántartása, raszterizálása, megjelenítése, módosítása, javítása, a levilágító vezérlése lehetséges, mind ez ablakos formában, felhasználóbarát módon. A program tetszőleges Windows-os operációs rendszer alatt dolgozik.

(Magyar Grafika, 2000 XLIV. Évfolyam 5.sz. 45-46.o.)