- Osztja-e azoknak az álláspontját, akik szerint 2000 nálunk is számítástechnikai katasztrófaév lesz?
- A régebbi rendszereknél valóban okozhat komoly problémákat: a Cobol, a PL 1, a Fortyan ugyanis már régóta az utóbbi például 1964-tői, az IBM-gépek első algoritmikus programnyelveként - forgalomban van. Ott már volt dátumozás, de csak hat számjegyet tartottak fenn e célra. Ily módon ez a probléma főként a régi fejlesztésű banki rendszereket érinti. Magyarországon viszont ez komoly mértékben csupán 1985 után kezdett kiépülni, s a késedelem ezúttal haszonnal jár, hiszen akkor már bőven jutott a memóriából nyolc számjegyre. Elmondható tehát, hogy a "millenniumi bomba" nem Magyarországon robban. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyes magyar cégeknél holmi titokzatos, gyanús okokból ne vettek volna meg régi típusú rendszereket.

- Világméretekben ez mennyire valós probléma?
- Jelentős mértékben. Amerikai bankokban például a mai napig is használatban vannak olyan rendszerek, melyek nálunk már forgalomba sem kerültek. Eddig ugyanis jól működtek, s húsz esztendő alatt a banki funkciók sem változtak. Hozzá kell tenni: minden változtatás gondokat okoz egy rendszerben.

- Hallani, hogy a 2000-es esztendőnél is nagyobb felfordulást okozhat a pénzügyi szoftverekben, ha tovább tart a konjunktúra, és a Dow Jones-index a New York-i tőzsdén átlépi a tízezres álomhatárt. ..
- Nem kizárt, hogy ez a híresztelés is az érintett cégek üzleti érdekeit szolgálja. Nálunk is már rengeteg ilyen "bomba" ketyegett. A mi intézeti fizetési rendszerünkben például jó ideig öt számjegyű volt a legnagyobb kifizethető összeg. Ha valaki kapott kiemelt, mondjuk, 150 ezres prémiumot kapott, csak két tételben (99 ezer + 51 ezer) tudták számlázni.

- Bizonyára bonyolítja a helyzetet, hogy hazánkban igen sokféle program van forgalomban...
- Kétféle programról beszélhetünk: sztenderdről és egyénileg "bütyköltről". Seregnyi kft. vállalt programozást, miközben ez a terület egyáltalán nem volt szabályozva. Így egyes hivatalokba is kerültek olyan egyedi bérszámfejtő, archiváló rendszerek, amelyeknek a megalkotói mára elérhetetlenek, s az átadás-átvételkor a program leírását is "elfelejtették" dokumentálni. Mi tagadás, ezeket a szoftvereket igen komplikált feladat felülírni. Ezzel szemben a sztenderd programok kétségtelen előnye, hogy az újabb verziókat rá lehet ültetni a régebbiekre, így kezelhetővé válnak a hajdani adatbázisok is. Az átállás úgyszólván automatikus - persze korántsem ingyenes...

- Elképzelhető, hogy a szoftverfejlesztő cégeknek érdekük eleve beépíteni az időzített bombákat a programjaikba?
- Kétségkívül nagy üzletről van szó, s mivel a szoftver bizalmi termék, nehézkes az ellenőrzése is. Efféle csalafintaságokra azonban nincs igazából szükség - az érdeklődés enélkül is fenntartható. Kevesen gondolják például át, hogy az új komputeres generációk hihetetlen technikai fejlődése, a kapacitás növekedése nagyobbrészt föl is emésztődik a mind bonyolultabb operációs rendszerek működtetésére.

- Ön akadémiai alkalmazásban áll. Hogy érzi: tudománynak tekinthető-e mára a számítástechnika?
- A számítógép éppolyan használati eszköz, mint például a televízió. A megszületése és továbbfejlesztése viszont érzésem szerint tisztán tudomány. Ebben egyetértünk az Akadémiával - s "hivatalosan" ma Magyarországon az a tudomány, amit az MTA annak minősít. De egyszerű logikával is belátható, hogy a fejlesztés számos alaptudományt, a matematika jó néhány ágát felhasználja; a gyártás pedig nem lehetne meg a fizika, a kémia, s újabban az optika művelése nélkül. De említhetném e szempontból a kódelméletet vagy az egész operációkutatást is.

- Sokat hallani a számítógépes "nemzedékekről". Mennyi itt egy "emberöltő"?
- Jóval kevesebb, mint az "életben". A nagy cégek - bár ez még nem számít generációváltásnak - már egy éven belül, kilenc havonta hoznak ki egy-egy új gépcsaládot. Ezek teljesítménye pedig évente három-tízszeresére növekszik.

Egy mai személyi számítógép tizenöt éve még egy többemeletes házban sem fért volna el, s egy jéggyár kellett volna a hűtéséhez. A hetvenes évek második felében a Hunor elektronikus szorzógép még asztali méretű volt, a négy alapműveletet tudta, és 80 ezer forintba (mai értéken mintegy másfél millióba) került. Nyolc évre rá a hajszálvékony kalkulátorok ennek már az ezerszeresét tudták, ráadásul dömpingáron...

- Hogyan látja: megy-e a számítógép által a világ elébb?
- Mindenfelé megy egyszerre. Két tényező hamarosan alapvetően megváltoztatja a társadalom életét. Egyrészt a kicsi és olcsó számítógépek mindenhová beépülnek, az autóktól a tévéken át a mosógépekig; másrészt a hálózati technológia indít el gyökeres változásokat. Nem vagyok igazán optimista az ember jövőjét illetően. Gondolkodógép ugyan soha nem lesz helyette, de annak, hogy a háló által rövidesen mindent el lehet intézni a lakás falain belülről, érzésem szerint kevesen gondolták át a szociológiai következményeit. Aki teheti, eladja majd a székházát, mert olcsóbb lesz otthonról dolgoztatni - megrendülhet hát az ingatlanpiac, az építőipar. Az iparból korábban a szolgáltatásba tódult munkaerő nagy része pedig újfent elfoglaltság nélkül maradhat - a robbanásszerű számítógépesítés ugyanis épp ezt a szférát (a kereskedelmet, a banki szolgáltatásokat) "szabadítja meg" legnagyobb mértékben az emberi munkaerőtől.

- Ön szerint lehetséges-e, hogy a számítógép, az európai típusú kultúra e csúcseredménye épp az európai kultúrát számolja fel?
- Ezt talán nem lehet így kijelenteni; de a hagyományos szótárak, kézikönyvek valószínűleg eltűnnek. A szépirodalmat vélhetőleg továbbra is kinyomtatják majd, de ez aligha vigasztalja a papíripart. A távközlés, a számítástechnika és az Internet várhatóan integrálódik, s már ma is okoz botrányt, hogy olcsóbb a világhálón telefonálni bár egyelőre rosszabb minőségben. Óriási veszélyt jelent az Internet szabályozatlansága erkölcsi szempontból; de a jog is katasztrofálisan el van e téren maradva. Az Internet, ha nem is játéknak, de kommunikációs csatornának, levelezésnek, közös cikkírásnak indult. Ám ' szinte semmi garancia nincs sem a biztonságra, sem arra, hogy az üzenetek mennyi idő alatt jutnak el a címzetthez. Az elektronikus kereskedelemmel és ! bankkal összefüggésben igyekeznek is ezeket kifejleszteni - ilyen például az Internet-2 projekt. Internet-viszonylatban amúgy világszínvonalon állunk, de épp most kezdünk lemaradni, mivel nincs pénz az újabb európai rendszerekhez való csatlakozásra. Minél nagyobb teljesítményű ugyanis egy rendszer, annál magasabbak a használatával kapcsolatos távközlési díjak. Ahhoz, hogy a magyar akadémiai és felsőoktatási szféra csatlakozzék az új kontinentális hálóra, évi három-négyszázmillió forintra volna szükség.

- Ön szerint destruktív találmányról volna szó?
- Nem tudom, hogy a jövő destruktív-e. Az informatikai forradalom révén, úgy tűnik, komoly változások előtt állunk, aminek lesznek negatív hatásai is, mint az autónak a mindennapi hullahegyek viszonylatában. A főiránnyal szemközt haladni viszont kilátástalan. Az otthoni munkavégzés elterjedése zavarokat okozhat akár a társasági életben, a párválasztásban is. Nem tudjuk azt sem, hogy az információs forradalom csökkenti-e vagy növeli a családok közötti távolságot. De nem feledhető, hogy nem mindenből lett forradalom, amit annak véltünk: jó ideje működnek például az atomerőművek is, de a korlátlan energia forradalma azóta sem következett be...

(MAGYAR NEMZET, 1998. július 11.)