"A jövő nem megjósolható, de feltalálható"

Száz éve született a holográfia atyja

A magyar származású, de élete nagyobbik felében Angliában alkotó tudós, Gábor Dénes június 5-én lenne százéves. Már 21 éve nincs közöttünk, hatása azonban ma is óriási.

Gábor Dénes Budapesten a "Ki miben tudós?" résztvevôivel

A fizikus-mérnök professzor 1947-ben fedezte fel, hogyan tárolható egy tárgy háromdimenziós képe fényérzékeny lemezen (két dimenzióban). A képet hologramnak nevezte el, mert "holos"-t - görögül: mindent - tartalmaz. A holográfia diadalútja 1963-ban a lézersugár felfedezésével kezdődött. Lehetővé tette ugyanis széles, koherens (interferáló) sugárnyalábok előállítását, melyek segítségével újra előtűnik a kétdimenziós lemezről a háromdimenziós alakzat. A rekonstruált kép azonban virtuális, csak a szemlélő idegrendszerében jön létre (ma még pontosan nem tudjuk, hogyan). A széles közönség számára talán csak egy érdekes életszerű kép a hologram, melynek kis része is tartalmazza a teljes információt. A művészek is szívesen felhasználják, Dali elsők között kísérletezett vele.

A holográfia elvét azonban nemcsak az optikában - fényhullámokra (lézer segítségével) - lehet alkalmazni, hanem a radar-, hang-, lökés- és elektronhullámokra is, csak meg kell az adott hullám típusához találni a megfelelően viselkedő speciális koherens hullámot. Ez a felismerés a legkülönfélébb alkalmazásokra nyújt lehetőségeket, a kutatók számos területen sikeresen használják. Többek között a különböző időben létezett hullámfrontok oly módon rögzíthetők, hogy azok egyszerre rekonstruálódjanak és egymásra hassanak. Ez fontos szerepet kap a holografikus méréstechnikák kialakításában, amelyek az anyagvizsgálattól a biológiai- és orvostechnikáig bevethetők.

Alkalmazható a számítógépes rekonstrukció is. Először a hetvenes évek elején, a Mexikói-öböl olajmezőinek feltárására használták a mesterségesen gerjesztett mechanikai hullámok segítségével kialakított kép holográfiai elvek szerinti számítógépes értékelését. Azóta egyre jobban terjed a hologram a geológiai kutatásban.

A hanghullámok képi feldolgozása bizonyos betegségek diagnosztizálásában (mint például a gégefőrák) is segíthet, de a bűnüldözésben is szerepet kap. Miután a "láthatóvá" tett beszéd mintázata egyedi, ennek alapján azonosítható az egyén: felismerhető a telefonbetyár vagy a telefonon jelentkező terrorista; kialakítható a diagnózis.

Bár Gábor Dénes nem a budapesti fasori gimnáziumba, hanem a Bolyai főreálba járt, a Wigner, Neumann, Szilárd, Teller nevével fémjelzett, hasonló sorsú, magyar származású nagy tudósgenerációhoz tartozik. El kellett hagynia hazáját és külföldön, Angliában folytatta kutatásait. 1971-ben a holográfia elvének felfedezéséért Nobel-díjat kapott, a rá következő évben Budapesten járt. Magyar kapcsolatai különösen a hatvanas évektől váltak intenzívebbé. Néhány magyar kutató - mint például Greguss Pál bioholográfiai és optikai témákban, Gordos Géza (BME) beszédfelismerési vizsgálataiban - együttműködhetett Gáborral.

Még a holográfia felfedezése előtt hírközlési elméletet dolgozott ki a tudós, s az információt hordozó jelet analóg (vagy hullám) jellegű eseménynek tekintette. Gábor információelmélete egy időre feledésbe merült, bár a digitális jeleken alapuló, a számítógépek révén elterjedt Shannon- elmélet is hivatkozik rá. Az élő szervezetek egyes jelminta-feldolgozási mechanizmusa hullámjellege miatt holografikusan (jelrögzítés, rekonstruálás) modellezhető. Ez az elképzelés vezetett többek között a holografikus számítógépmemória-fejlesztésekhez. S az egyre fontosabbá váló neuronhálózatú optikai számítógép fejlesztői is az ő nyomdokain haladnak. - korszerű számítógépek fantasztikusan gyorsak, információátvivő kapacitásuk több nagyságrenddel nagyobb a korábbinál.

Tőkés Szabolcs fizikus (MTA SZTAKI), akinek 1972-ben még alkalma volt az intézetben folyó memóriafejlesztési munkák során Gábor Dénessel konzultálni, ma Roska Tamás akadémikussal a Gábor-féle információelmélet és holografikus elven alapuló általános célú optikai számítógép kifejlesztését tűzte ki célul.

Gábor Dénes szellemi öröksége ma is meglepetéssel szolgál, egyre újabb területek kerülnek elő - a mérnöki tudományoktól az agykutatáson át az informatikáig -, ahol elméletei segítségével új, átütő eredmények érhetők el.

Strehó Mária