Népszabadság, 2005. április 22.
Csordás Lajos, 2005. április 22.
|
| A Szent György tér 1870-ben - egy kocka a tér történetét bemutató animációból |
A szerkezet tulajdonképpen egy római sisak alakú digitális távcső, amely egy fix pontból nézve a valós látványra rávetíti a rekonstruált városképet, vagyis az egykori Aquincum polgárvárosának feltételezett látványát. Ezzel tulajdonképpen élvezhetőbbé és értelmezhetőbbé válik a térdig érő fallabirintus, amely amúgy többnyire csak a szakembereknek és a tudományosan felkészülteknek emészthető. Egyúttal megoldódik az a műemlékes dilemma is, hogy milyen mértékig szabad rekonstruálni a romokat, szabad-e visszaépíteni a vizuális élmény kedvéért a régi római palotákat. A romok maradhatnak térdmagasságban, ameddig megmaradtak eredeti anyagukban, a történelmi fikció pedig, bármily valószínűnek, hitelesnek tűnik is, legyen csak virtuális.
A kronoszkóp alapötlete az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetének (SZTAKI) térinformatikai osztályvezetőjétől, Szentgáli Ádámtól származik. Megvalósítására a lehetőséget a Nemzeti Kulturális Alapprogram pályázata adta, melyen a SZTAKI az amerikai Silicon Graphics (SGI) magyarországi képviseletével együtt indult. A projekt legkényesebb részét, a képmegjelenítő és megvilágító rendszert Holakovszky László, a videoszemüveg-technika hazai úttörője tervezte. Az épületrekonstrukciókat dr. Istvánfi Gyula, a műegyetemi Építészettörténészeti és Műemléki Tanszék nyugalmazott professzora készítette, dr. Zsidi Paula, az Aquincumi Múzeum igazgatója felügyeletével. A térbeli modellek az Építészeti Ábrázolás Tanszéken születtek meg, amelyeket egy computergrafikai vállalkozás (COMPulz Bt.) illesztett az általa lemodellezett romkerti környezetbe.
Hasonló meglepetéssel szolgál a történeti múzeum várbeli kiállítása is, ahol a régi Szent György tér több korszaka látható majd három dimenzióban. A mai, szinte földig rombolt állapoton kívül az 1905-ös és az 1870-es, amikor még paloták vették körül a teret. Ezek homlokzatai elevenednek meg egy tizenhét perces animációban. A virtuális rekonstrukcióhoz itt régi fényképek és tervrajzok is rendelkezésre álltak, melyekből az Unicad Építész Stúdió szerkesztett digitális látványt, s az SGI-vel együtt nyert pénzt a megvalósításra az NKA pályázatán.