Üzleti 7, 2003. március 31.

Zavarelhárítás felsőfokon

Csak látszólag 'kínai' | A multik már felfigyeltek

Mint azt múlt számunkban megírtuk, az MTA két hete osztotta ki az Akadémiai Ifjúsági Díjakat. Az elismertek egyike Kádár Botond, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének (MTA SZTAKI) tudományos főmunkatársa lett. A győztes doktori értekezés tárgya a gyártórendszerek működésében bekövetkezett zavarok és változások intelligens módszerekkel történő kezeléséről szól - mely témakör akár a középvállalkozások figyelmére is érdemes lehet. A nagyok ugyanis már rég felfedezték ennek fontosságát...

- Munkám fő iránya a gyártórendszerek különböző szintjein alkalmazható intelligens technikák vizsgálata és hatékonyabb alkalmazása annak érdekében, hogy ezek a korábbiakhoz képest rugalmasabban kezelhessék az őket érő váratlan változásokat, zavarokat - avat be a győztes doktori értekezés témakörébe Kádár Botond, az MTA SZTAKI tudományos főmunkatársa. Az ifjú tudós két részletre bontotta vizsgálódását: először a szerszámgépek szintjén, a megmunkálási periódusban történt anomáliák felderítésére és elhárítására koncentrált, míg a második elem az üzemszintű irányítás problémakörét és az ütemezést érintő változások és zavarok kezelését vette górcső alá.

Talán nem lesz érdektelen, ha ideiktatunk néhány, a munka kezdetén megfogalmazott feladatot - ezek ugyanis világosan mutatják, hogy a felvetett problémák, illetve az azokra adott válaszok nem csak a nagyokat, hanem a középvállalatokat is érdekelhetik. Az első, s legfontosabb kérdés az volt, hogy milyen a szerszámgép- és a cellaszintű felügyeleti diagnosztikai rendszerek kapcsolatrendszere, s ezen részrendszerek hogyan integrálhatóak a megmunkáló gépek, illetve a teljes rendszer vezérlésébe. Hasonlóan fontos volt meghatározni, a feldolgozási technikák alkalmazhatóságát, továbbá hogy milyen módon kapcsolható a szakértői rendszer a mesterséges intelligencián alapuló modulokhoz.

A kapott válaszok felhasználásával Kádár Botond egy új, a szerszámgépek irányítására alkalmas irányítási rendszermodellt dolgozott ki, melyben megadta a gyártási szintek időbeli, információkezelési és funkcionális követelményeit is figyelembe vevő intelligens technikák alkalmazhatósági területeit. E látszólag "kínai" eredmények több, hazánkba települt multinacionális vállalat figyelmét is felkeltették - így talán nem lesz érdektelen, ha a hazai középvállalatok is alaposabban utánanéznek e kérdésnek.

Kádár Botond munkája során szorosan együttműködött az intézet Intelligens Gyártás-, valamint a BME Gépgyártás-technológiai Tanszékével. Kádár Botond a magyarországi ipari vonatkozásban a paksi informatikai rekonstrukciós projektben a gazdasági alrendszer megújításával foglalkozó munkacsoport tagja volt. Munkája elismeréseként, illetve ennek sikeres folytatása érdekében 1999-ben Bólyai-ösztöndíjban részesült. Kutatási eredményeit mintegy 45 tudományos cikkben előadásban és tanulmányban foglalta össze. Az ifjú magyar tudós tudomása szerint publikációira mintegy húsz külföldi szerző hivatkozott, s eredményei részben már bekerültek a magyarországi műszaki egyetemek tananyagaiba.

Lázin Miklós András

Az eredeti cikk az Üzleti7 oldalain