Népszabadság, 2002. szeptember
A szakemberek régóta gondolkoznak azon, hogy üzletileg milyen következménye lenne annak, ha megpróbálnák a számítástechnikai eszközöket hatékonyabban felhasználni. Ha egy titkárno csak irodai alkalmazásokat használ, hogyan lehetne elérni azt, hogy számítógépének kihasználatlanul maradt kapacitását más feladatokra lehessen használni anélkül, hogy az o munkáját bárki hátráltatná? Ha egy munkahelyen valaki egy nagyobb gépigényu feladatot hajt végre, miért ne lehetne gyorsítani a munkáját úgy, hogy egyes feladatokat nem az o gépe végez el, hanem másvalakié, akinek vannak "szabad kapacitásai" ? Ha ezt az elvet még megtoldjuk azzal, hogy a gépek kapacitása tervezheto legyen, hamar rájöhetünk, hogy egy új hálózati koncepciót kaptunk, amelyben az egyes eszközök kihasználtsága jobb, így könnyen meglehet, hogy hosszú távon csökkenteni lehet az informatikai beruházások összegeit.
A fentebb említett elveken muködo rendszer a GRID, melynek fejlesztésében élen járnak az IBM mérnökei. Ez egy új hálózati koncepció, ahol már nemcsak az információk megosztása a cél, hanem az információk feldolgozását osztják meg összehangolt, átlátható és biztonságos módon. Lehetoség van arra is, hogy földrajzilag szétszórt helyeken található információtechnológiai eszközöket - gépet, szoftvert használjanak. Ez a megközelítés akár forradalmasíthatja az egész informatikát, új távlatokat nyithat meg az információ elérésének és feldolgozásának módjában. Természetesen nem a GRID az egyetlen ilyen elven muködo rendszer. Az Intel például több olyan projektet is muködtet, amelyhez az interneten szörfölok csatlakoznak, a rendszer pedig ezeket a gépeket használja egy adott feladathoz tartozó számítások elvégzésére. Amiben azonban a GRID újszeru: teljesen platformfüggetlen. Vagyis a feladatok megosztása akkor is lehetséges, ha egy hálózatban egyszerre használnak Windowst, Linuxot vagy bármilyen más rendszert. Ha a fejlesztok terve valóra válik, akkor a GRID-elvu rendszereket értékesíteni tudják az üzleti élet szereploinek is, mivel a rendszerrel a vállalatok további feldolgozási kapacitásra tehetnek szert, miközben csökken a "birtoklási összköltség".
A GRID valódi globális hálózata még nem létezik, de részrendszerek már muködnek. A technológia európai fejlesztoközpontja a franciaországi Montpellier-ben muködik. Magyarországon is több olyan kutatás folyik, amelyik a GRID-rendszerek kialakításából veszi ki a részét. A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) a GRID-kutatásokban élenjáró szerepet játszik. A DataGRID-projektben azt a rendszert alakítják ki, hogy miként lehet figyelni az egyes alkotóelemek és az egész rendszer teljesítményét, valamint hogy ezt miként lehet minél egyszerubben ábrázolni. Egy, a múlt hónapban lezajlott nemzetközi konferencián a SZTAKI és az Országos Meteorológiai Szolgálat közösen mutatta be az elso magyar GRID-rendszert, amely az ultrarövid távú idojárás-elorejelzésben játszik fontos szerepet
Varga G. Gábor