Roska Tamás akadémikus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánja lett a Bolyai-díj idei kitüntetettje. A professzor szombaton vette át az 50 ezer dolláros (mintegy 14 millió forintos) pénzdíjjal járó elismerést Mádl Ferenc köztársasági elnöktől a Budapest Kongresszusi Központban. Az államfő a díjátadáson úgy fogalmazott: csak a kivételes tehetségek sajátja, hogy nemcsak felismerik az újat, de ki mernek állni a változás mellett, s készek rá, hogy eredményeiket a gyakorlatban is megvalósítsák.

A legrangosabbnak tekintett civil alapítású tudományos díjat Somody Imre, a Pharmavit volt tulajdonosa hozta létre 2000-ben, a kezdeményezéshez később több neves hazai üzletember is csatlakozott. A kétévente odaítélt Bolyai-díj nem kötődik meghatározott tudományterülethez, az elismerés olyan magyar, illetve magyar származású személynek adományozható kétévente, aki nemzetközi mércével mérve is kimagasló eredményt ér el a tudományban, s munkássága a fiatal kutatók, a tudósutánpótlás nevelésében is gyümölcsöző. A Bolyai-díjas kilétéről az alapítóktól független bizottság dönt, amelyet a mindenkori köztársasági elnök vezet, a tagjai pedig a magyar tudományos élet kiemelkedő személyiségei.

Roska Tamás 1940-ben született, 1964-ben végzett a Műegyetemen villamosmérnökként. Általában informatikusnak tartják, ő azonban úgy véli, ez a meghatározás a magyar nyelvben túlságosan széles jelentésű. - Magamat elsősorban elektronikával, információtechnikával foglalkozó kutatómérnöknek tartom, aki az élővilág információs technikájából "kölcsönvett" megoldások vizsgálatával, alkalmazásával kísérletezik - nyilatkozta munkájáról a Népszabadságnak. A világszerte elismert, hosszú időn át a Kaliforniai Egyetemen is tanító tudóst Gábor Dénes-, Szent-Györgyi Albert- és Széchenyi-díjjal is kitüntették. Eddigi eredményei közül egy olyan, új elvű számítógépre a legbüszkébb, amely lehetőséget teremt az érzékeléssel kapcsolatos idegi folyamatok modellezésére, s a jövőben talán a mesterséges érzékszervek (mindenekelőtt a mesterséges szem) megalkotására is. Mint kifejtette, az analitikus celluláris számítógép a hagyományos komputerekben használt szilíciummal bizonyítottan működik, kísérletileg optikai eszközökkel is sikerült működtetni (ez már egy jelentős technikai ugrást jelent), a jelenlegi kutatások pedig arra irányulnak, hogy molekuláris méretekben, illetve kémiai eszközökkel is létrehozzanak hasonló elven működő komputert, ami esetleg már az élő szervezettel történő összekapcsolásra is képes lesz.

A kézzelfogható eredmények mellett a professzor hasonló jelentőséget tulajdonít annak, hogy a tudást, a csúcstechnológiai kutatásokba való bekapcsolódás lehetőségét a fiatalokkal is megossza. - Az utóbbi évtizedben tucatnyi, részben időközben már végzett doktorandusszal dolgoztam együtt - mondta, s hozzátette, harminc nemzetközileg ismert kutatóval 1990-ban Veszprémben, 1998-ban pedig a Pázmányon szervezett meg egy olyan új fakultást, ahol a leendő informatikusok már a graduális képzésben megismerkednek az élettudományokkal is, megkönnyítve a két tudományterület összekapcsolását.

A katolikus egyetem professzorát gyakran "jobboldali tudósként" említik, szerinte azonban ezek a címkék nemhogy a tudományban, de lassan már a politikában sem relevánsak. Mint mondja, nem a külsőségekben megnyilvánuló jobb- vagy baloldaliság, hanem a belső értékrend, az emberről alkotott kép a meghatározó. - Eötvös Loránd mondta: a tudománynak nincs hazája, a tudósnak viszont kell hogy legyen. Ezt vallom én is: valahol otthon kell lennünk ebben a globalizált világban.

Kérdésünkre Roska Tamás kifejtette: nem ellensége a globalizációnak, ám az a véleménye: Magyarország - a térség más országaihoz hasonlóan - történelmi okok miatt védtelen a globalizált tömegkultúrával szemben.

H. M.