Népszabadság, 2001. október 10.

Szép, új digitális világ?

A közgyűlést már az interneten is meg lehet tartani

Információs társadalomról beszélünk, ha az információk bárki számára szabadon elérhetők, és cseréjüket nem korlátozzák - hangzott el a Friedrich Naumann Alapítvány és a Politikai Tanulmányok Intézetének A XXI. század kihívása - az információs társadalom című rendezvényén Budapesten.


Magyar Bálint szociológus, országgyűlési képviselő a digitális demokrácia alapfeltételeiként sorolta fel a készségek meglétét, az internet-hozzáférés lehetőségét, valamint az állami-önkormányzati intézmények elektronikus adatszolgáltatási kötelezettségét. Mint fogalmazott, az írásbeliség ma már a szűken vett íráson-olvasáson túl inkább a számítógépes felhasználói ismeretek meglétét jelenti, tehát, hogy készség szintjén képesek vagyunk számítógépes (szövegszerkesztő) programok és internetes böngészők használatára. Vámos Tibor akadémikus úgy látja: bár a történelem során már rengeteg változásban volt része az emberiségnek, még soha, egyik sem okozott annyira széles körű és mélyreható átalakulást, mint a digitális-információs forradalom. Szerinte a digitális társadalom előtt álló legnagyobb kihívás az irracionalizmus legyőzése, melyhez már száz éve megvannak a racionális eszközök. Ezzel a véleménnyel Gerő András történész vitatkozott, aki azt állította: az irracionálisnak tekintett XX. századi diktatúrák (például a fasizmus és a bolsevizmus) is racionálisak voltak, csak hibákat követtek el, melyek a vesztüket okozták. Gerő szerint a történelem racionális, ám kiszámíthatatlan, mivel senki sem tudja előre megmondani, hogy mikor történik valamilyen sorsfordító esemény (mint például a szeptember 11-i amerikai terrortámadás). Majtényi László, korábbi adatvédelmi biztos szerint a piac, az állam és az információs társadalom folyamatosan megsérti a személyi adatokhoz fűződő jogokat. Úgy vélekedett, az állam - folyamatosan meglévő - ellenőrzési hajlandósága az amerikai katasztrófát követően csak növekedett, miközben az állampolgárok hirtelen természetesnek fogadnak el olyan korlátozásokat (például a telefonbeszélgetések lehallgatását bírói engedélyek nélkül), melyek ellen négy hete még élesen tiltakoztak volna.

Magyar Bálint megjegyezte: a digitális társadalom fontos szerveződései lehetnek a virtuális egyesületek, melyek elsősorban on-line módon szervezik életüket, és csupán praktikus okokból találkoznak off-line, azaz "élőben" is. A képviselő példaként említette pártjának elektronikus alapszervezetét, melynek tagjai az internet segítségével tartják a kapcsolatot egymással. A jövő politikájában - Magyar szerint - az on-line és az off-line megoldások keverednek. Közgyűlést például remekül lehet tartani az interneten is, ha viszont a tagok egy része éjszakába nyúló, sörözéssel kombinált politikai vitára vágyik, azt alighanem továbbra is hagyományosan, off-line módon intézik majd.

A cikk a Népszabadság archívumában