Az idei Gábor Dénes-díj egyik kitüntetettje, Hetzmann Albert mérnök, akinek vezényletével a korábbinál megbízhatóbb reaktorvédelmi rendszert fejlesztettek ki és állítottak üzembe Pakson.
Csaknem tízéves előkészítés után 1999-ben
helyezték üzembe az első reaktoregység védelmi rendszerét, jövőre pedig már mind
a négy blokk teljesen digitális irányítástechnikával fog működni.
Egy ilyen átállást nem szabad úgy elképzelni, hogy kiveszik a régi
technológiát és berakják helyébe az újat. Ahogyan nincs két egyforma ember, az
atomerőművek is sajátos, egyedi tulajdonságokat mutató "egyéniségek". Ezért
meghatározó a paksi mérnökök, fizikusok - és vezetőjük - tudása.
Bravúros volt az átállás: a három reaktoregységen úgy cserélték le a teljes
biztonsági irányítástechnikát, hogy az előírt főjavítások 60 napos időtartamát
egyetlen alkalommal sem kellett meghosszabbítani. Nem csekély eredmény ez,
hiszen a legkisebb termeléskiesés is sok millióba kerül.
Említettük, az új irányítástechnika digitális működésű, azaz egyesíti a
számítógépesítés minden előnyét. Jelentős újításnak számít ez a köztudottan
konzervatív szemléletűn nukleáris iparban. Igaz, ez esetben a "konzervatív"
jelző egyáltalán nem elmarasztaló. A nagy biztonságra törekvő, veszélyes üzemű
rendszerek ugyanis - a légi közlekedéstől a vegyiparig - általában nehezen
mozdulnak új megoldások irányá-ba; csak igen alapos, megfontolt, sokszorosan
ellenőrzött és hitelesített újításokat hajlandók el- és befogadni. Most sem
egyedül, hanem hazai egyetemeket, kutatóintézeteket bevonva döntöttek a
fejlesztésről. Sőt, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, a
Sztaki kutatói Bokor József akadémikus vezetésével nem csak az előkészítésben
vettek részt, hanem maguk is új megoldásokkal járultak a fejlesztésekhez.
"A paksi reaktorvédelmi rendszerek rekonstrukciója egyrészt kiemelkedően
összetett szakmai kihívásokat foglal magában, másrészt az utóbbi évek legnagyobb
hazai folyamatirányítási feladatnak mondható" - jelentette ki Hetthéssy Jenő, a
Budapesti Műszaki Egyetem docense, aki szintén közreműködött e nagyszabású
munkában. "Ilyen mértékű rendszertechnikai átalakításra üzemelő atomerőműblokkon
nem ismerek példát" - tette hozzá. Ez az átalakítás elősegíti az erőmű tervezett
élettartam-hosszabbítását is, ami igen jelentős összeget takarít meg a
költségvetésnek.
Egy ilyen méretű feladatot csakis csapatmunkában lehet sikeresen
megoldani. Nagy érdemeket szerzett Túri Tamás projektvezető és az egész
szakembergárda, így "osztoznak" Hetzmann Albert Gábor Dénes-díjában; hiszen
"éles" helyzetben végigvitt műszaki átállást hajtottak végre.
A kitüntetett
Hetzmann Albert 1948-ban született Száron. Mérnöki diplomáit a Lipcsei
Műszaki Főiskolán és a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán
szerezte. 1979-ben kapcsolódott be a Paksi Atomerőmű üzembe helyezési és
üzemeltetési munkáiba. Az irányítástechnika területén jelentős korszerűsítési
feladatok kezdeményezője, s a megvalósítás irányítója. Hazai és nemzetközi
szaksajtóban megjelent publikációk szerzője, társszerzője. Az általa vezetett
Reaktorvédelmi Rekonstrukciós Projekt 1999-ben az Innovációs Nagydíj pályázatán
különdíjban részesült.
Szentgyörgyi Zsuzsa