Az információs társadalom felépítésében, a kormányzati portálok megteremtésében a nemzetközi tapasztalatok szerint a főszerep a szorgalmas bürokratáké, ami várhatóan nálunk sem lesz másként - hangzott el egy, az e-kormányzás hazai lehetőségeit mérlegelő hét végi konferencián, amelyet az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetének (SZTAKI) keretén belül működő elektronikus kormányzat kutatócsoport szervezett.
Az e-kormányzást definiálni próbáló Sükösd Miklós szociológus szerint e
fogalom a kormányzati funkciók gyakorlásához használt elektronikus - internetes
- eljárások összességét jelenti. Beleértve a dokumentumok hozzáférhetővé
tételét, a döntéshozatali folyamatok átláthatóságát, a papírmentes ügyintézést,
a kormányzati PR-kommunikációt, illetve az interaktivitás kihasználását. Ez
utóbbi akár internetes szavazásokat, közvélemény-kutatásokat, vitákat is
jelenthet. Sükösd figyelmeztetett, hogy az elektronikus kormányzás nem a
demokratikus rendszerek kizárólagos privilégiuma, ezt akár a legdurvább
diktatúrák is alkalmazhatják.
Kaposi Ildikó, a Közép-Európa Egyetem doktorandusza előadásában olyan
monopolhelyzetben lévő szolgáltatóként írta le az államot és az
önkormányzatokat, amelyeknek csak a választott tisztségviselői vannak legalább
négyévente versenyre kényszerítve. Ők viszont közvetlenül érdekeltek lehetnek
abban, hogy az új eszközök használatával hatékonyabbá, sikeresebbé váljanak az
általuk képviselt hivatalok.
Csetényi Artúr, a Budapesti Közgazdasági Egyetem oktatója előadásában azt
vizsgálta, mennyire alkalmazhatók az e-business területén már kimunkált
eljárások az elektronikus kormányzásban.
Kovács László, a SZTAKI osztályvezetője egy olyan, általuk kifejlesztett
szavazási szoftvert mutatott be, amelyet már a világ több pontján sikerrel
alkalmaztak. Legutóbb Ausztrália Victoria államában ennek segítségével döntötték
el a polgárok, hogy milyen szlogen kerüljön a helyi rendszámtáblákra.
László János, a Magyar Hírlap újságírója a megrendelői oldalról vizsgálta,
mit is várhatnak el a polgárok a majdani kormányzati és önkormányzati
portáloktól. Majd ismertette egy nemrégiben alakult kutatócsoport, az
E-demokrácia Műhely programját, amely elsőként arra vállalkozott, hogy felméri
Pest megyében az informatikai eszközök felhasználásának helyzetét és
lehetőségeit.
Dessewffy Tibor politológus vitatta, hogy az internetre szélesebb körű
közéleti célú felhasználást lehetne alapozni. Véleménye szerint az internetes
eléréssel rendelkező potenciális felhasználók jó része sincs még felkészülve az
e-kormányzás előnyeinek kihasználására.
Z. Karvalics László, az Információs Társadalom és Trendkutató Központ
igazgatója szerint az e-kormányzás tényleges megvalósításában a szorgalmas
bürokratáké a főszerep. Amint azt Szingapúrban és Tajvanon tapasztalta, csak ők
vihetik sikerre a megálmodott információs stratégiákat. Figyelmeztetett, hogy az
információs társadalom építésében Szlovénia és Észtország is jóval előttünk
jár.
Szarvas Zsolt