A CAD/CAM rendszerek meghatározó szerephez jutottak az elmúlt másfél-két évtizedben. A legkülönbözőbb gyártósorok vezérléséhez, a megmunkáló programok előállításához nélkülözhetetlenné vált az e szoftverekkel készült virtuális modell - azaz az olyan számítógépes reprezentáció, amely a valós tárgy geometriailag pontos megfelelője. Gyakran előfordul azonban, hogy ilyen modell nem áll rendelkezésre - például prototípusok, vagy olyan bonyolult tárgyak esetében, ahol valamilyen oknál fogva nincs, vagy elveszett a gyártási dokumentáció -, és ilyenkor van szükség a mérnöki visszafejtésre. Az erre vonatkozó kutatások és fejlesztések az elmúlt öt évben gyorsultak fel, mivel napjainkban a lézeres letapogató berendezésekkel aránylag olcsón lehet pontos adathalmazokat előállítani. Ezen a területen Magyaroszágon egyedülálló az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) és a Cadmus szerepe. A Cadmust a SZTAKI geometriai Modellezés Laboratóriumának szoftvermérnökei alapították tíz évvel ezelőtt.
A cég még ma is rendkívül szoros kapcsolatban áll a labor kutatóival. "A SZTAKI-ban végzett nemzetközi színvonalú alapkutatás legtöbbször megmarad a publikációk, illetve disszertációk szintjén és lezárul, de gyakran akad egy mag, amelyet a Cadmus gyakorlati alkalmazássá fejleszt, az eredmények így nem maradnak fiókban, hanem hasznosulnak az iparban" - mondja Várady Tamás, aki egyben az MTA doktora és a Geometriai Modellezés Labortórium vezetője is. A kutatólabor és vállalkozás kölcsönösen inspirálja egymás munkáját, jogi értelemben egy hasznosítási szerződés keretében működnek együtt. Inzelt Péter, a SZTAKI igazgatója támogatja a fenti működési sémát, megjegyzi azonban, hogy az akadémiai intézet számára a labor munkatársainak a házon belül elért tudományos eredményei a legfontosabbak, ugyanakkor a Cadmus ipari alkalmazásainak sikere objektíven méri a kutatások hasznát.
A megrendelők szinte kizárólag Nyugat-Európából és az Egyesült Államokból keresik fel a Cadmust, Várady Tamás szerint azért, mert a reverse engineering rendkívül sokba kerül, s egyelőre csak a legtehetősebbek engedhetik meg maguknak alkalmazását. A cég jelenlegi legfontosabb tevékenységei - a tanácsadáson kívül - a licenceladás és a szoftverintegráció, ez utóbbi során kereskedelmi forgalomban nem kapható számítógépes geometriai szoftverelemeket fejlesztenek, amelyeket ügyfelük beilleszthet az általa használt nagyobb rendszerbe. Ilyen volt például a német reflektorgyártó, a Hella számára nyolc éven át végzett fejlesztés. A hosszú együttműködés alatt a tervezők nemcsak a reflektorfelületek pontos modelljeit készítették el, hanem fénytani kísérleteket is végeztek a virtuális lámpákkal, valamint életszerű vezetési szituációkat szimuláltak. Különböző időjárási viszonyokat és vakításokat próbáltak ki a modelleken, amelyeknek - mint Várady Tamás magyarázza - "nemcsak geometriai, hanem fizikai és fiziológiai értelemben is valósághűnek kell lenniük." Így a monitoron megjelenített színtérben ugyanazok a mérések végezhetők el, mint a valóságban.
A Cadmus legutóbbi sikere a BMW-nek eladott szoftverlicensz: a B-Surf nevű reverse engineering rendszert 2001 januárja óta használja a bajor cég. Németország egyébként - éppen fejlett gépkocsigyártása miatt - ma már a legfontosabb piac a Cadmus számára, a cég ezért tavaly októberben Cadrien néven leányvállalatot alapított Münchenben. Ez a vállalkozás nemcsak a fejlesztőmunkában vesz részt, feladatai közé tartozik a Cadmus németországi jelenlétének erősítése is.
A Cadmus üzleti eredményeiről az ügyvezető nem nyilatkozik, leszögezi viszont, hogy cége a sikerek ellenére még mindig kisvállalkozásnak számít. Ezen azonban változtatni szeretnének. A Cadmus célja, hogy haramosan önálló termékkel jelenjen meg, márpedig ehhez a vállalkozást meg kell erősíteni: ez új munkatársak toborzását, tőkésítést és talán társasági forma átalakítását is igényli.