PERSONAL PRESS KÉRDŐÍV

Galántai György válasza

• 1. Szokás-e az Ön által vezetett intézményben a kiállító művésznek honoráriumot adni?
  igen
• 2. Volt-e már példa arra az Ön által vezetett intézményben, hogy a kiállító művésznek honoráriumot adtak?
  sokszor
• 3. Felmerül-e az Ön által vezetett intézményben szervezett kiállítások kapcsán a honorárium kérdése?
  igen
Kifejtem a válaszom:
/G.Gy./: Minden kultúra attól marad életben, hogy a résztvevôk (alkotó-részek) kölcsönösen megbecsülik (tisztelik) egymást. A gazdaság kultúrájában normálisnak tekintik, hogy aki dolgozik, az ellenszolgáltatásban részesül. A minimális tisztelet-díj nálunk a költségtérítés, sokszor saját magunk vonatkozásában is.
/K.J./: Gyakorlati oldalról hasonló kérdés feltehetô lenne több, az intézményen belül végzett, feladatként nem nevesített munkával kapcsolatban is, pl. felmerül-e a honorárium (ill. itt inkább a fizetség) kérdése az intézmény működéséhez szükséges pénzek megszerzése kapcsán (pályázatok, beadványok, pályázati adminisztráció, elszámolás, beszámoló), az intézmény gyakorlati működtetése kapcsán (elszámolások, adók, bevallások stb., adminisztráció, + hétköznapi karbantartások, javítások, beszerzések, takarítás...), a projektek kitalálása, az események megszervezése, a kiállítások gyakorlati megvalósítása kapcsán (felépítés, lebontás, a meghívók megtervezése, elôállítása, megcímzése, hajtogatása, borítékolása, a megnyitó megszervezése a zsíroskenyér kenésétôl a bor töltögetéséig), az internetes honlapunk működtetése, karbantartása, fejlesztése, stb. stb.
• 4. Az Ön által vezetett intézményben van-e jogi akadálya honorárium kifizetésének a kiállító művész számára?
  nincs
• 4/a. Amennyiben van, akkor milyen jogi akadályról van szó? Kérjük válaszoljon részletesen!
  /G.Gy./: A gazdaság kultúráját a jog szabályozza, a kultúra területe joghézagos. A szabályozott piacgazdaság szempontjából nézve az autonóm kultúra nem termelô ágazat, ami azt jelenti, hogy a gazdaság nem érdekelt a kultúrában. Amíg a jogban nem fogalmazódik meg, hogy a kultúra egésze a gazdasághoz tartozó jövôt alakító tényezô addig a joghézagok láthatatlan jogi akadályok és a kultúra kultúrája kultúrálatlanságban marad.
• 5. Az Ön által vezetett intézményben van-e gazdasági akadálya honorárium kifizetésének a kiállító művész számára?
  nincs
• 5/a. Amennyiben igen, akkor milyen gazdasági akadályról van szó? Kérjük válaszoljon részletesen!
  /G.Gy./: lásd 4/a
  /K.J./: abban az esetben nincs, ha az Artpoolnak sikerül vagy konkrétan a kiállításra, vagy egyébként az intézmény működéséhez a honoráriumra is fordítható pénzt szereznie. Az Artpool minden évben pénzügyileg nulláról kezdi a működését, hiszen nem állami vagy ökormányzati akaratból, hanem magánszemélyek saját erôbôl hozták létre, így a "fenntartója" is csak egy tôke nélküli alapítvány.
• 6. Az Ön által vezetett intézménynek mekkora az összalapterülete, négyzetméterben?
  az archívum és kutatóközpont130, a kiállítótér 230, a raktár 50, összesen 310 (egymástól különálló épületekben)
• 7. Az Ön által vezetett intézményben hány négyzetmétert tesz ki a kiállításokra használt terület?
  230
• 8. Az Ön által vezetett intézményben összesen hányan állnak alkalmazásban?
  most 5-en dolgozunk napi rendszerességgel (az alkalmazás nem jellemzô)
• 8/a. Ennek hány százaléka művészettörténész/kurátor/kiállításrendezô (az elnevezés a különbözô intézményekben eltérô lehet)?
  .........a feladatok nem így különülnek el, a velünk dolgozók 80 %-a ennek a feladatnak is megfelelô képzettségű
• 9. Az Ön által vezetett intézményben évente, átlagban hány kiállítást rendeznek?
  változó, nem csak kiállításokat rendezünk, 15-30
• 10. Az Ön által vezetett intézmény teljes éves költségeit száz százaléknak véve, hány százalék jut évente a kiállítások megvalósítására?
  változó
• 11. Egy átlagos költségvetésű kiállítás megvalósításához szükséges összeget száz százaléknak véve, hogyan oszlanak meg a költségek a részfeladatok között?

  szervezés:
  meghívó:	papír és fénymásoló rezsi költsége, magunk tervezzük, kivitelezzük
  postaköltség:	kb. 25000 Ft (Magyarországra)
  installálás:	változó, általában magunk + a művész (és barátai)
  megnyitó:	3-6000 Ft
  a kiállító honoráriuma:	lásd 5. pont.
  dokumentálás:	dokumentáljuk (anyagköltség)
  katalógus:	nyomtatott: annyiból készítjük, amennyi pénzt sikerül szerezni, az internet dokumentációt saját magunk készítjük.
  takarítás:	takarítunk (takarító és tisztítószer költség)
  teremôrzés:	igen limitált nyitvatartás mellett kalákában oldjuk meg.
  munkabérek:	0
  közüzemi díjak:	a kiállítótér havi gáz, áram és bérleti díja kb. 100.000 Ft
  szállítás:	ha lehet saját erôbôl megoldjuk, terjedelmes művek esetében veszünk igénybe szállítást, ilyenkor annyit fizetünk, amennyibe kerül
  vám:	???? a csak kiállítási célból érkezô mű esetében nem tudok vámköltségrôl (az adminisztrációt leszámítva)
  biztosítás:	kölcsönzött művek esetében merül fel, ha tudjuk vállani kölcsön kapjuk a művet, ha nem nem.
  csomagolás:	becsomagoljuk, csak anyagköltség
  egyebek:	festés, karbantartás: általában saját erôbôl

• 12. Az Ön által vezetett intézmény általában részt vesz-e anyagilag a kiállítandó művek létrehozásában?
  igen
Kifejtem a válaszom:
/G.Gy./: eddig fôleg a kiállítótér létrehozásában
• 12/a. Amennyiben igen, akkor az egész kiállítás megvalósításához szükséges összeget száz százaléknak véve hány százaléknyival?
  nem becsülhetô
• 13. Ön szerint az Ön által vezetett intézményben kiállító művészek milyen anyagi forrásokból tartják fenn magukat? Kérjük válaszoljon részletesen!
  /G.Gy./: a piacgazdaság érdekei által finanszírozott területek forrásaiból
• 14. Ön szerint munkának minôsül egy műalkotás létrehozása?
  nem
Kifejtem a válaszom:
/G.Gy./: E kérdés feltevésére nyilván az ad okot, hogy a munka közgazdasági fogalom, de ott is használják, ahol nem kellene. A gyerekeknél a játék, késôbb a tanulás még késôbb az alkotás ugyanúgy felfogható játéknak, tanulásnak, alkotásnak mint munkának. A minôsítés szemléleti kérdés. Ha azt mondom, hogy egy műalkotás létrehozása munka, akkor a játék és a tanulás is munka. Kinek jut eszébe, hogy a gyerekével való törôdést munkának nevezze, inkább tekinthetô alkotásnak és inkább a játék vagy a tanulás szavakkal rokonitható. (a gyermek nevelése a szülô önnevelése) A játéknak lehet nyereménye, a tanulásnak jutalma, ösztöndíja, az alkotásnak tiszteletdija, honoráriuma. A munkát bérezik, a jó munka már alkotás, mert jutalmazzák, ösztönzik, mint a tanulást, vagyis megtisztelik. Ebben az értelemben egy mű-alkotás létrehozása nem minôsül munkának, mert a jó munka már nem munka hanem játék és tanulás. Minden műalkotás a kultúra építését szolgálja ezért hasonlítható létrehozása a gyermekkel való törôdéshez. A kultúra is akkor lesz, ha "felnevelik". Minden kultúrát a hozzá tartozók - akiknek ez létérdeke - és nem mások építik fel. A munka szó jelentése csak a gazdasági szférában értelmezhetô, ahol értéke a pénzzel van - szigorú - összefüggésben. A kérdésre a pontos válasz talán, hogy kultúrában a munka és az érték jelentése a piacgazdaságra vonatkoztatva nem tisztázható. A megoldás az lehetne, hogy a piacgazdaságot a kultúra irányába kell "nevelni" mi által a munka szó elveszíti mai jelentés-zavarát.
• 15. Ön milyen kérdést/kérdéseket tenne még fel e kérdôíven belül?
  /K.J./: A kérdôív teljes problematikáját 2 kérdésben megfogalmazhatónak látom:
  1. Egyetért-e azzal, hogy a kiállító művészt a kiállításért honorárium illeti meg (ha igen, miért, ha nem miért nem)
  2. Az Ön intézménye fizet-e honoráriumot (ha igen, milyen nagyságrendűt, minden művésznek egyformán-e, ha csak néha, mitôl függ, ha nem, miért nem)
• 16. Szándékunkban állt Magyarország összes non-profit kiállítóhelyének vezetőjét megkeresni, címlistánk azonban bizonyára nem teljes. Ha Ön további neveket és címeket ismer, amelyek e kérdőív szempontjából szóba jöhetnek, kérjük, közölje velünk!
  nincs válasz
• 17. Mi a véleménye a Personal Press Kérdőívről, mint kezdeményezésről?
  /G.Gy./: tökéletesíteni kell, hogy jobban tisztázódjanak a paraméterek.
  
  /K.J./: 1. önmagában a gondolatot, hogy a kiállítással foglalkozó intézmények vezetôi valamilyen témáról mind kifejtsék a véleményüket jó ötletnek tartom, mert személy szerint én kíváncsi vagyok a többiek véleményére. Valószínűleg egy jobban végiggondolt, és valamilyen értelmes összehasonlításra lehetôséget adó kérdôívre több válasz érkezne.
  2. Zavarosnak tűnik a kérdésfeltevés, illetve nem derül ki mi a kérdôív célja (lásd még 15. pont)
  a) Érthetetlen miért nevezi a kérdôív a felkért intézményeket nonprofitnak, illetve miért gondolja, hogy ezek a "nonprofit" intézmények a feltett kérdések szempontjából összehasonlíthatók.
  Kifejtem: a nonprofit kategóriának csak gazdálkodó intézmények esetében van értelme, ilyenkor merülhet fel a nonprofit (nyereségét a cél szerinti tevékenység folytatására teljes mértékben visszaforgatja), illetve "for-profit" (a nyereséget a tulajdonosok teljesen vagy részben saját haszonként kivonják) osztályozás.
  A nonprofit fogalom költségvetési (állami, önkormányzati) intézmény esetében értelmetlen, hiszen tevékenységét egy erre a célra választott testület akaratából, és ugyanezen testület döntése kapcsán, az e feladatra rendelt pénzbôl működik. (Az, hogy mi határozza meg ezen testületek döntéseit, és pl. az általuk fenntartott kiállítóhelyekre mennyi pénzt szánnak és milyen megfontolások alapján, az egy egészen más kérdés.)
  A kérdôív megközelítésében a "kereskedelmi", vagyis for-profit, profitorientált kortárs galériák ma Magyarországon gyakran inkább non-profitnak tekinthetôk, mint a költségvetési intézmények, mert az általuk létrehozott "nyereséget" szinte teljes mértékben kiállítási célokra, katalógus és reklám, nemzetközi vásárokon való szereplés és méltó kiállítóhely kialakítása céljaira forgatják vissza. Emellett még a művek eladásával az általuk menedzselt művészek megélhetését is elôsegítik. (lásd 13-as pont).
  b) csak a lényegre nem kérdez rá a kérdôív, arra, hogy mi a véleménye az illetô intézmény vezetôjének: jár-e, vagy kellene-e, hogy járjon a kiállító művészeknek honorárium.
  c) a válaszok ismertetésénél csak a válaszadó nevét tüntetik fel, holott nem mint magánszemélyektôl kérték a nyilatkozatot, hanem mint intézményvezetôktôl, így feltehetôen - legalábbis az intézményre vonatkozó adatokat és fizetési gyakorlatot tekintve - ilyen minôségükben válaszoltak. Az intézmények nevét egyébként legalább utólag illene pótolni a válaszadók neve mellett.
  d) nem világos, milyen következtetés vonható le a kiállítótér működtetésénél felmerülô költségvetési intézményi költségkategóriák százalékos értékeinek összehasonlításából. Félek: semmilyen.
  e) zavaros a kérdôív, azért is, mert két lényeges dolgot összemos: ha a kiállítások pénzügyi hátterérôl beszélünk egy tétel a kiállítótér puszta létezése (bérleti díj, közüzemi díjak, biztosítás, biztonsági berendezés üzemelése stb.) ami akkor is ketyeg, ha nincs kiállítás, és egy másik tétel a kiállítás költségei: a meghívóktól a megnyitóig, a szállítástól a művek biztosításáig, a kiállítás anyagköltségétôl a művész honoráriumáig (külföldi művésznél utazási, szállásköltség és napidíj) és a teremôrök díjazásáig stb.
  
  Galántai György és Klaniczay Júlia
  Artpool Művészetkutató Központ
  
  Vissza a beérkezett válaszok listájához