Medicine Exchange Kft.
MeDeX adatbázis-kezelő és alkalmazás-szerverük segítségével olyan alkalmazásokat készítünk, amelyek a számítástechnika legmodernebb eszközeit használják és képesek az egészségügy szereplői pl.: patikák, háziorvosok, gyógyszer-nagykereskedők által jelenleg használt rendszerek felváltására és összekapcsolására. Együttműködési szerződésünk alapján a PHARMA-COR patikai holding Rt.-vel közösen fejlesztik az Intermed Egységes Kommunikációs Rendszert az egészségügy résztvevői számára.
Első elkészített egysége megteremti a lehetőséget a gyógyszertár informatika korszerűsítésére és a megrendelési procedúra optimalizálására. A project keretében saját DBMS-t (database management system) fejlesztünk, amely a szokványostól eltérő architektúrájával, a 90-es évek vége elvárásainak megfelelően széleskörű alkalmazhatóságával, illetve a konkrét feladatok megoldásához biztosított nagymértékű szabadságfokával jó alternatívát jelent a piacon megtalálható egyéb rendszerekkel.
Cégünk által kifejlesztett adatbázis-kezelő és szabványos hálózati internetes protokollra épülő rendszer segítségével (továbbiakban MeDeX adatbázis kezelő rendszer) hatékonyan és gyorsan kialakítható egy olyan modulárisan bővíthető, önépítő KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZER, melyképes kezelni az egészségügyben keletkező hatalmas adattömeget, lehetővé teszi új résztvevők könnyű bekapcsolódását a hálózatba. Megoldást nyújt az adatvédelem - adatbiztonság adattárolás érzékeny problémáira.
A rendszer teljesen újszerű. Erre a feladatra
megoldás - eddig - még a nyugati országokban” sem született. Ennek oka
egyrészt az, hogy a software - hardware fejlődése manapság jutott el odáig,
hogy az “eszköztár” rendelkezésre áll. Másrészt a jól bejáratott egészségügyi
finanszírozási rendszerekben nincs olyan feszítő kényszer, hogy komoly
energiát fordítsanak egy ilyen “Egészségügyi Internet” kifejlesztésére.
A rendszer szereplői:
1. Biztosítottak, betegek, a “fogyasztók”
2. Az egészségügyi ellátást végzők:
A rendszer célja ezen “szereplők” információ cseréjének megteremtése, könnyebbé, gyorsabbá tétele. Ennek megvalósításához az egyik elsődleges elvárás az, hogy rendelkezzenek számítógéppel. Ez szerencsére már szinte mindegyikről elmondható és ilyen téren a helyzet folyamatosan javul.
A második feltétel, hogy rendelkezzenek olyan szoftverekkel, amelyekkel a napi tevékenységük maximális segítése mellett (eddigi funkciójuk) ezeket az új lehetőségeket is ki tudják aknázni.
A megvalósítás tervezett lépései: lépések
sorrendjét alapvetően az önfenntartó-önépítő elv határozza meg. Ezen kívül
olyan pontokat kerestünk, ahol a kiáramló egészségügyi szolgáltatás mérhető.
Ezen elvek figyelembe vételével a következő lépéseket valósítjuk meg:
I. Szakasz
1. Az InterMed Gyógyszertári Informatikai Rendszer létrehozása
2. Az InterMed Háziorvosi Informatikai Rendszer létrehozása
A fejlesztő munka kb. 1 évvel ezelőtt kezdődött
el, amelyet saját erőből finanszíroztunk. Az I. szakasz 1998 végére
piacképes termékcsaládként megjelenik a felhasználók számára.
II. Szakasz
1. Az InterMed Egységes Kommunikációs Rendszer Központ létrehozása
2. Központi betegnyilvántartás
3. Központi cikktörzs
A személyiségi jogok és az üzleti titkok
megsértésének veszélye miatt a II. szakasz teljeskörű megvalósítása elképzelhetetlen
központi “beavatkozás” nélkül. Egy kiírt pályázatot követő 3-6 hónap alatt
elkészülhet egy részletes rendszerterv és megvalósíthatósági tanulmány.
Pozitív döntés esetén a megvalósítás
legkésőbb 1998 végén elkezdődhet. A 100%-os pontosság - elsősorban a betegnyilvántartó
rendszer tekintetében - elvileg egy emberöltő alatt érhető el. Az érzékelhető
eredmények - negatív hatások nélkül - azonnal jelentkeznek és 50%
feletti pontosság megfelelő lakossági propaganda segítségével már 2-3 év
elteltével elérhető.
III. Szakasz
1. Egyéb szereplők létező programjainak
illesztése az InterMed Központhoz (a saját rendszergazdák közreműködésével).
2. Igény szerint új programok fejlesztése.
3. A felhasználók továbbképzése és oktatása.
A II. szakaszhoz tartozik és “pozitív döntés” esetén megvalósítása folyamatos.
ÖSSZEFOGLALÁS
Az ismertetett lépések mindegyikének megvalósítása hosszú távon szükségszerű. A mai helyzetben lépéseink - véleményünk szerint - piacképesek, így határozott szándékunk, hogy ezen az úton megtett munkánkat folytatjuk.
De az egészségügy működéséből fakadóan állami szinten szabályozott és az egészségügy ezen területein működő informatikai rendszergazdákkal közösen kialakított és szabványosított protokollokkal rendelkező egészségügyi kommunikációs rendszer kialakítása lenne időszerű, mely a szereplők feladatait, kötelezettségeit is szabályozza. (Hiszen a titoktartási elvek leírásánál kiderült, hogy gyakorlatilag csak az “emberi tényezőn” múlhat sikere.)
Az OEP, mint jelenleg egyetlen finanszírozó, érdekelt abban, hogy pontosan tudja, mire költi a pénzét. Megfelelő kapcsolatokkal rendelkezik abban, hogy kialakítson egy “házi informatikai szabványt”, és az adatokkal kapcsolatos “viselkedési kódexet”.
A cégünk kínálata MeDeX adatbázis-kezelő rendszer, és az erre épülő patikai rendszer az első lépést jelenti az Internetre épülő Komplex Egészségügyi rendszer létrehozásában, mely kiinduló pontot jelenthet a magyar egészségügyi kommunikáció bevezetésében a XXI. Századba.
Önépítő
Moduláris és így bővíthető
Alapvetően a meglévő hardware-re épít
Egyre olcsóbb
Egyre triviálisabb
kiegészítő Melléklet
I. Szakasz
I-1. Az InterMed Gyógyszertári Informatikai Rendszer létrehozása
A Patikák számára az InterMed Gyógyszertári Informatikai rendszer megteremti a lehetőséget a modern számítógépes kommunikáció csatornáinak használatára, és a szakmai gyógyszertári munka hatékony támogatásán kívül megbízható pénzügyi és vezetői döntéssegítő információkat szolgáltat. A felhasználók számára a rendszer a következő fontosabb szolgáltatásokat kínálja: biztosítja a rendelések eljuttatását a szállítókhoz, a készletállomány kezelését, a számlázást, a szükséges jelentések és kimutatások kezelését. Megoldja a gyógyszertárak közötti kapcsolattartás problémáit a jobb vevőszolgálat érdekében ( elfekvő készletek mobilitása
OEP és a MEP-ek számára lehetővé teszi a patikák aktuális gyógyszerforgalmi információinak (pl.: adott gyógyszerek fogyási statisztikái, top listák, közgyógyos gyógyszerfogyás stb.) naponkénti lekérdezését. Minden egyéb jelentés, statisztika lekérdezése is lehetséges ezzel a módszerrel. Alkalmas a betegek gyógyszerfogyasztásának figyelemmel kísérésére és ezen információk igény szerinti továbbítására az egészségbiztosítási pénztárak, illetve egy jövőben létrehozható Országos Betegnyilvántartó felé. Nagymértékben segíti a patikák hatékonyabb szakmai és pénzügyi működtetését a Patikai Alapszolgáltató Modul és Pénzügyi Információs Modul segítségével.
A gyógyszerek kiadásakor automatikusan ellenőrzi a különböző hatású készítmények esetleges interakciós és kontraindikációs tulajdonságait és összeférhetetlenségét. Interakció esetén figyelmezteti az expediáló asszisztenst, elősegítve ezzel a betegek biztonságosabb kiszolgálását.
A programrendszer alapjául szolgáló MeDeX
adatbázis-kezelő a szoftver integráns részeként támogatja az elektronikus
kommunikációt külső partnerrel. Ennek segítségével a gyógyszertár az egészségügy
többi szereplőivel folytathat gyors, hatékony és költségkímélő kommunikációt.
I-2. Az InterMed Háziorvosi Informatikai Rendszer létrehozása
A háziorvosok számára megvalósuló rendszer fő alkotó eleme egy olyan nyilvántartó modul, amely képes a megfelelő orvosi titoktartás betartásával a háziorvos betegeinek kórlapjait kezelni és szükség esetén a távolból is elérhető.
A MeDeX adatbázis-kezelőre építve annak alapvető tulajdonságaiból adódóan a kialakított háziorvosi rendszer a következő szolgáltatásokat nyújtja: támogatja az orvosok kommunikációját az egészségügy többi szereplőjével.
Könnyen létrehozható egy központi betegnyilvántartó rendszer, amely idővel minden beteg kórtörténetét tartalmazza és az arra jogosult személyek számára gyors információforrást jelent (még egy mentőautóból is). Kialakítható egy orvosi döntéssegítő adatbázis, amely szakmai tudományossággal képes tanácsadásra a diagnózisok megállapításakor.
Tartalmazza a különböző betegségek leírását, a forgalmazott gyógyszerek alkalmazását és használhatóságát, gyógyszer alternatívákat, leírásokat stb. Az OEP és a MEP-ek számára megteremteni a lehetőséget az orvosok aktuális vényinformációinak lekérdezésére akár naponta is. Természetesen a többi jelentés és statisztika ugyanígy lekérhető.
Rendelkezik azzal a tulajdonsággal, hogy hiteles adatokat tud adni a szolgáltatásokról kvalitatív és kvantitatív módon. I-3. Az InterMed Egységes Kommunikációs Rendszer Központ létrehozása A Patikai Rendszer és az Orvosi Rendszer jelenleg már tesztelés alatt áll. Velük párhuzamosan elkezdtük felépíteni az InterMed Egységes Kommunikációs Központot. Ez a rendszer Rendező-pályaudvarként működve teremti meg a kapcsolatot a korábban felsorolt szereplők között, és éppen úgy, mint ahogy a szereplők bővülése önkéntes, önépítő, itt is érvényesül a legkisebb kényszer elve. Tehát a rendszerbe való bekapcsolódás a felhasználó számára a lehető legkisebb “áldozattal” jár anyagi, szellemi, technikai szempontból.
Az InterMed Egységes Kommunikációs Központba adatok érkeznek, adatok jutnak ki és adatbázisaiban fontos adatok tárolódnak, tehát a létrehozás során meg kell oldani az adatvédelem - adatbiztonság kérdéseit. Rendszerünk alapvetően az Internetes kommunikációra épít. A köztudatban a számítógépes világhálózattal kapcsolatban élő pontatlan vagy valótlan információk miatt szükséges néhány fogalom és biztonságtechnikai megoldás tisztázása az adattovábbítással és tárolással kapcsolatban. Ezekre a kérdésekre a mellékletben igyekszünk választ adni.
Minden összevetve tehát ahhoz, hogy a rendszer adatvédelmi szempontból
kielégítő legyen, a kiszolgáló gépe(ke)t kell a jogosulatlan behatolástól
védetté, támadhatatlanná tenni, másrészt a kommunikáció során az adatokat
titkosítva kell továbbítani, meg kell szervezni a titkosított adatforgalmat
biztosító kulcsok biztonságos kezelésének és szétosztásának problémáját.
II. Szakasz
II-1. A Központi Betegnyilvántartás
A beteg kórtörténete, amelyet jelenleg főleg papírokon, intézményenként külön-külön vezetnek, a más szereplőknél lévő információkról nem is tudva. Rendszerünkben ezeket a kórlapokat az ellenőrzötten jogosultak bármikor, bárhonnan elérhetik, bővíthetik (visszamenőleg a háziorvos módosíthat csak rajta). Így a kórházba (akár eszméletlenül) érkező betegek adataihoz a kezelő szakorvos azonnal hozzáférhet, és a páciens eddigi kórtörténete alapján megalapozottabban, körültekintőbben dönthet, és ez akár életet is menthet.
Ezen túl nagy előnye ennek az is, hogy
a kórházi szakorvos és a háziorvos között nem a beteg által szállított
levelek jelentik az egyetlen kommunikációt, hanem közvetlenül is levelezhetnek
a kommunikációs kiszolgálón keresztül. További praktikuma, hogy a kórlapra
a kórházi kezelés, az intézeti gondozás, a védőnő, vállalati orvos beutalója,
javaslata, stb. is azonnal rákerülhet, így nem mindig az orvosnak
kell azt bővíteni, és emellett mindig az aktuális állapotot mutatja.
II-2. Kinek milyen joga van a kórlappal kapcsolatban?
A kórlapokat egyértelműen a beteg háziorvosa felügyeli. Ő az egyetlen, aki akár visszamenőleg is módosíthatja azokat (természetesen nem nyomtalanul), aki azok tartalmáért felelősséggel tartozik.
A kórházak két szinten férhetnek hozzá a beteg kórlapjához:
II-3. Milyen információk lesznek tárolva ezeken a kórlapokon?
Az orvos által felvitt adatokon (törzslap,
a beteg állapota, rendeléseken való megjelenéshez kötötten a panaszok,
diagnózisok, felírt vények, beutalók, stb.) kívül a gyógyszertárban keletkező
adatok (kiváltott gyógyszerek), a szakrendelőkben, kórházakban keletkező
információk (diagnózisok, beutalók, kezelések).
II-4. Mire lesznek jók ezek az információk?
Amellett, hogy az egészségügy résztvevői
számára nélkülözhetetlen információforrást jelentenek, ezekből az adatokból
az OEP és a MEP-ek számára (a folyamatosan változó igény szerint összeállított)
statisztikák, jelentések (toplisták, kor/nem/hely eloszlási grafikonok)
és a feltételezett visszaéléseket tartalmazó listák készülnek el.
II-5. Milyen visszaélések szűrhetők ki ezekből az információkból?
A visszaéléseket a következő csoportokra lehet osztani a felismerés módja alapján: mennyiségi: rendszeresen havi dózis felett felírt gyógyszermennyiség jogossági: a beteg állapota alapján indokolatlanul felírt gyógyszerek szakmai: kontraindikált gyógyszerek felírása rendszerességi: túl gyakran igénybevett beutaló, kezelés stb.
Mivel az egyes betegekhez több hónapra visszamenőleg el lesznek tárolva a szükséges információk (pl. szedett gyógyszerek), így ezek az információk minden eddiginél hatékonyabban állíthatók elő. (A szolgáltatást nyújtó /gyógyszertár, orvos, szanatórium, fogtechnikus/ oldalán a “jelentő - ellenőrző” programok használata - fejlesztése már fokozottan terjedő és működő dolog, patikai vényellenőrzési rendszerek, háziorvosi rendszerek, kórházi rendszerek.
A szolgáltatást elrendelő (felíró) oldaláról
is meg kell kezdeni ennek a “jelentő - ellenőrző” programnak a felépítését.
A kettő egymásra fektetése ad nagyon pontos adatokat, és nem csak a teljes
körű ellenőrzés, jogosult támogatás igénybevétel, hanem a hatékonyság szempontjából
is.)
II-6. Központi cikktörzs
A rendszer egyik fontos alappillére és
újítása az, hogy létrehoz egy központi cikktörzs-konverziós modult. Ez
az egészségügy minden résztvevője számára könnyen elérhető, folyamatosan
karbantartott szolgáltatás az egészségügy tetszőlegesen választott két
szereplője között tudja a termékek cikkszámait átalakítani, így teremt
lehetőséget a biztonságos, félreértések nélküli elektronikus kommunikációra
II-7. Milyen elven fog működni ez a központi cikktörzs?
A központban egy saját cikktörzs fog állni, mely tartalmaz minden kereskedelmi és szakmai információt a termékről és egy belső azonosítószámot. A gyógyszergyárak, nagykereskedők, gyógyszertárak, kórházak mind-mind más módon, más azonosítószámokkal tartják nyilván készletüket.
A központban minden ilyen szereplőhöz egy
átalakító tábla tartozik, ami alapján a központi törzs egy-egy azonosítószámát
lehet az adott szereplő egy azonosítójához kikeresni és viszont. Így a
központi azonosítószámokon keresztül bárki le tudja fordítani a
saját számát bárki máséra.
II-8. Hogyan bővül ez a központi cikktörzs?
A cikktörzsbe az új adatok úgy kerülnek be, hogy az a szereplő, aki
egy új termékkel kezd foglalkozni először felveszi azt a saját törzsébe.
Ezután elküldi a rendszer gazdának a termék adatait. Ha ezek alapján sikerül
egyértelműen beazonosítani, úgy az ügyfélhez tartozó átalakító táblába
bekerül az újabb termék. Ha nem sikerül automatikusan azonosítani, úgy
félig-manuális illetve manuális módszerrel próbálnak neki párt keresni
a központi törzsből. Ha így sem sikerül, felvételre kerül a központi törzsbe
az új termék.
III. Szakasz
III-1. Egyéb szereplők létező programjainak illesztése az InterMed Központhoz (a saját rendszergazdák közreműködésével).
A kommunikációs rendszer sikerének egyik alapvető feltétele az egészségügy szereplői által különböző területeken használt számítógépes programok és a működő informatikai rendszerek illesztésének megoldása az Egységes Kommunikációs Rendszerrel.
Ezzel együtt szükséges az egyes programok
és hálózatok rendszergazdáinak közös fejlesztése és együttműködése a létrehozott
szabványos egészségügyi kommunikációs protokoll használatával.
III-2. Igény szerint új programok fejlesztése
A jövőben az egészségügy reformja nyomán jelentkező újabb felhasználói igények kielégítésére, illetve a számítástechnikai szempontból “illeszthetetlen” programok helyett új szoftverek kialakítása válik lehetségessé a Medex adatbázis-kezelő rendszer komplex alkalmazásfejlesztő környezetének segítségével.
A Medex adatbázis-kezelő rendszer felhasználása
biztosítja az Egységes Kommunikációs Rendszerhez történő kényelmes kapcsolódás
lehetőségét és rendelkezik azokkal a modern adatbázis-kezelési módszerekkel,
amelyek egy mai alkalmazásfejlesztő környezet tudásával szemben alapkövetelmény.
III-3. A felhasználók továbbképzése és oktatása.
Rendkívül fontos a felhasználók megismertetése és továbbképzése az új kommunikációs csatorna kínálta lehetőségek bemutatásával. Ehhez olyan központilag kialakított interaktív jellegű oktató tanfolyamok és továbbképzések megtartása szükséges, amelyek a legkisebb kényszer elve alapján izgalmas és élvezetes stílusban képesek megismertetni a leendő felhasználókat e vadonatúj kommunikációs eszköz előnyeivel
Az ilyen továbbképzési tanfolyamok tematikájának
kialakításában az egészségügy résztvevőit hitelesen megszólítani képes
intézmények, szervezetek és egyesületek aktív bevonása szükséges az Internetet
népszerűsítő egyéb anyagok felhasználásával együtt.
IV. Az internetről és az adatbiztonságról általában
Az általunk tervezett egészségügyi kommunikációs rendszer alapvetően az internetre, mint meglevő, kiforrott, stabil hálózatra épít, ezen keresztül valósítja meg az adatok továbbítását. Az Internet ellenzői által sokszor hangoztatott vád, hogy nem nyújt kellő védettséget, biztonságot az adatok számára, azok könnyen mások birtokába kerülhetnek, elveszhetnek út közben, vagy hibásan érkeznek meg. Ezekre a köztudatban élő és az újságok oldalain terjedő tévhitekre adunk most itt közérthető választ.