Az Elektronikus Egészségügyi Kórlap Architektúra Előzetes Szabvány elkészítését a CEN/TC 251 Orvosi Informatika PT-011 projekt csoportja készítette az Európai Bizottság BC-IT-206 alapján.
Az architektúra legfontosabb követelménye az, hogy a rajta alapuló rendszerek az orvosi alkalmazásokban előrelátható tetszőleges logikai feladatot végre tudják hajtani a kórlap adatain.
Az ECHRA ajánlás orvosi (beteg)adatok elektronikus
úton történő tárolását, létrehozását, gyűjtését és egyéb feltételeit definiálja.
Ez az ajánlás több szabványból áll és számos szabvány közvetlenül
vagy közvetve kapcsolódik hozzá.
Elektronikus Egészségügyi Kórlap Architektúra EHCRA
Az Elektronikus Egészségügyi Kórlap Architektúra Előzetes Szabvány elkészítését a CEN/TC 251 Orvosi Informatika PT-011 projekt csoportja készítette az Európai Bizottság BC-IT-206 alapján.
Az architektúra legfontosabb követelménye az, hogy a rajta alapuló rendszerek az orvosi alkalmazásokban előrelátható tetszőleges logikai feladatot végre tudják hajtani a kórlap adatain.
Egészségügyi Kórlap (HR)
Annak érdekében, hogy a
Ezért a modell terjedelme csak azoknak a főbb információosztályoknak a formalizálódásához kapcsolódik, amelyeket szinte minden egészségügyi kórlap típusban közösnek tekintenek és amelyek nem ütköznek különböző szabályozásokba és gyakorlatokba.
Adatmodell célja:
Az egészségügyi kórlap adatainak modellezésére átvett feltételek és jelölések lehetővé kell, hogy tegyék az egyes adattételek formális, teljes és egyértelmű leírását, a konkrét technikai környezettől való bárminemű függőségtől és/vagy következménytől mentesen.
Az érdeklődési szakterület bármilyen önálló és ellentmondásmentes objektuma, mely attribútumoknak nevezett közös tulajdonsághalmazzal bír.
2. Kapcsolat
Kettő vagy több egyedet összekötő tény. A kapcsolatok is rendelkezhetnek konkrét tulajdonságokkal, melyek magára a tényre vonatkoznak és nem függnek a kapcsolat által összekötött egyedektől. Ezeket a tulajdonságokat is attributúmoknak hívjuk. Egy kapcsolat mindig kétirányú, és az összekötött koncepciók közötti kölcsönös kapcsolódást definiál.
3. Sarkalatosság (Kapcsolat foka)
Egy egyedet és egy kapcsolatot összekötő kapocs tulajdonsága. A kapcsolat előfordulásának azt a minimális és maximális számát definiálja, ami az egyed bármilyen általános esetére vonatkozhat.
4. Hierarchia
Az egyedben egy megkülönböztető attribútum alapján bevezetett osztályozást ír le.
Az adatmodell szöveges és grafikus meghatározásokkal egyaránt leírható. A modell mindenegyes alapkoncepciójának (azaz egyedek és kapcsolatok) szöveges leírását a koncepció összes olyan vonatkozásának definiálását lehetővé tevő formák halmazán kell felépíteni, amire szükség van a meghatározás teljességének és formalitásának érdekében.
Az egészségügyi kórlap koncepcionális adatmodellje
Célja:
Egészségügyi kórlap megjelenítési része
Követelmény
Egészségügyi kórlap egy betegre vonatkozik és dokumentumok egy halmazából áll.
Elektronikus kórlap rekord felépíthető
A beteg személyi adatai
Az egészségügyi kórlap külön részt biztosít a beteg személyi adataihoz. Minden egyes beteget az alapvető személyi adatok egy halmazával jellemzünk, lehetőséget teremtve a beteg azonosítására [mint például neve, neme, születési dátuma, születési helye, személyi száma].
Az alapvető személyi adatokon kívül további információk is szerepelhetnek a betegről. Az ilyen adatok nagymértékben eltérnek a különböző országoktól, orvosi elvektől és egyedi szervezetektől függően. A személyi adatok típusa ezért kódolt azonosítójuk, szöveges leírásuk és lehetséges értéktartományuk szerint kerül leírásra. Mi több, a személyi adatok különféle típusait szupercsoportokba [pl. szakmai információk, felelős területi egészségügyi szervezetek, stb.] is rendezhetjük.
Esetek és kapcsolatfelvételek
Követelmények
Minden egyes beteghez több érdeklődésre számot tartó eset tartozhat. Mindegyik eset egy vagy több olyan kapcsolatfelvétel halmazát jelenti, amikor a beteg az egészségügyi ellátást nyújtóhoz fordult a beteg konkrét egészségi problémái miatt.
Az egészségügyi ellátást nyújtó lehet egy egyén [pl. körzeti orvos] vagy egy egész egészségügyi központ [pl. egy kórház]. Mindazonáltal, ha a kapcsolatfelvétel egy egész, ellátó egységekből felépülő központtal történt, akkor is mindig egy meghatározott, esetleg az egész egészségügyi központ valamelyik ellátó egységében dolgozó személy felel a beteggel való kapcsolatfelvételért.
Minden esetet egy kezdő és egy záró időpont jellemez, az esetek az osztályozási feltételek egy halmaza szerint is osztályozhatók. A kapcsolatfelvételeket is lehet egy vagy több feltétel szerint osztályozni.
Az esetek és kapcsolatfelvételek osztályozási feltételei a szervezettől, orvosi elvektől és helyi szabályozástól függnek, ezért a konkrétan elfogadott feltételeket pontosan kell leírni.
Az esetek és kapcsolatfelvételek osztályozási feltételei egységes feltételek csoportjaivá rendezhetők [pl. DRG, elbocsátó diagnózis, stb.].
Minden egyes kapcsolatfelvétel lehet akár az egészségügyi központban való teljes ott-tartózkodás, akár a beteg számára nyújtott pillanatnyi ellátás.
Ha a kapcsolatfelvétel ott-tartózkodás jelent, akkor a felvétel okára is szükség van és a teljes ott-tartózkodás során az egészségügyi központ különböző ellátó egységei [ azaz a kórtermek] is érintve lehetnek. Minden egyes érintett ellátó egységnél meg kell adni a kezdő és záró dátumot, valamint az elbocsátás okainak részleteit.
A kapcsolatfelvétel egy kontroll vizsgálat szükségét is előrevetítheti olyan vonatkozásban is, hogy nem az eredeti, hanem más egészségügyi ellátást nyújtókkal kerül sor a további kapcsolatfelvételekre.
Az egyes kapcsolatfelvételekre vonatkozó részletes információk
Követelmény
A kapcsolatfelvétel során nyújtott egyes ellátásokra vonatkozó részletes információk is szerepelhetnek az EÜ kórlapon.
Az ilyen részleteket a beteg számára végzett bármilyen [ klinikai, diagnosztikai vagy logikai] tevékenység lépéseinek sorozatán keresztül lehet leírni. Minden egyes lépést egy ok jellemez és egy egyén kérelmére kerül rá sor, melyet egy általános egészségügyi szolgáltató [ akár egy központ, akár egy másik egyén] felé címez egy bizonyos dátummal. A felkért EÜ szolgáltató egy bizonyos dátummal átveszi a kérelmet [ez nem feltétlenül azonos az eredeti kérelem dátumával]. A lépést ezután egy egyén [a lépésért végső soron felelő személy hajtja végre.
Minden lépés valamilyen típusú, mivel a lépés típusa nagymértékben függhet a szervezettől, a beteg állapotától és az orvosi irányelvektől, ezért ezt a típust konkréten meg kell nevezni és jellemezni formális kódok és leírás segítségével. A lépéstípusok is nagyobb, a tevékenységtípusokat [ pl. röntgenek, ápolási tevékenysége, műtétek, stb.] rekurzívan összegesítő rendezhetők csoportokba.
Minden egyes lépésnek bizonyos eredményre (eredményhalmazra) vezetnek. Az ilyen eredménytípusok szintén függhetnek a lépéstípustól az értéktartomány [pl. számok, szöveges adatok, képek, az elfogadott kódolási és azonosítási feltételek, valamint a mértékegység szempontjából. Ennek következtében a tényleges eredménytípusokat pontosan kell definiálni a lépés lejelentésekor.
Egy egyén által kért minden egyes lépés részletesebb tevékenységek sorozatának végrehajtásához vezethet a végrehajtó által átvett tényleges protokollnak és módszereknek megfelelően. Az elvégzett tevékenységek ezen tényleges részleteit pontosan kell megemlíteni; nyilvánvalóan minden elemi lépésnek meg lesz a maga egy vagy több eredménye.
Végezetül, minden egyes lépés magával vonja bizonyos anyagmennyiség(ek) felhasználását, ezek némelyike gyógyszer is lehet.
Ugyan úgy, mint a teljes kapcsolatfelvétel esetén, egyedi lépések is maguk után vonhatnak némi következményeket más lépések tekintetében, amelyek végrehajtásának eldöntése a kapott eredményektől fog függeni.